Csíkszentmárton önkormányzata ekkor levélben szólította fel a dormánfalviakat, hogy állítsák le az úzvölgyi temetőben zajló építkezést, és állítsák vissza az eredeti állapotot. Hargita Megye Tanácsa részéről azonnal számos intézményhez fordultunk: a dormánfalvi és Bákó megyei önkormányzathoz, a hargitai és bákói prefektúrához, az országos és a Bákó megyei kataszteri hivatalhoz, az Országos Levéltár Hargita megyei osztályához, az országos építkezési felügyelőséghez. Április 25-én Csíkszentmárton újabb átiratban fordult Dormánfalvához, én feljelentést tettem a temetőben történt rongálás miatt. Április 29-én levélben hívtam fel Bákó Megye Tanácsa figyelmét arra, hogy Dormánfalva jogtalanul vette leltárába az úzvölgyi temető területét. Dormánfalva főjegyzőjével és főépítészével is egyeztettem az ügyben.
Minderről beszámoltam Csíkszentmártonban, a kezdeményezőbizottság alakuló ülésén, mely bizottságot az úzvölgyi temetőért tenni akaró civilek hoztak létre. Bátor és támogatandó kezdeményezés volt, öröm volt látni ennyi tenni akaró embert, akik nemcsak a politikusokra vártak, hanem felismerték a civil jogérvényesítés lehetőségeit, a közérdekű adatok igénylésére vonatkozó 2001. évi 544. törvény erejét. Ezenkívül a Hargita megyei képviselő-testület 2019. május 9-én elvi határozatot fogadott el, amely felhatalmazott engem mint a megyei önkormányzat elnökét, hogy támogassam Csíkszentmárton község önkormányzatát a Dormánfalvával az úzvölgyi temetőért folyó vitában.
Május 10-én Hargita Megye Tanácsa ismételten kérte a prefektusi hivatalt, hogy indítsa újra az eljárást a határvita rendezésére. Már-már úgy tűnt, hogy sikerül elrendezni az ügyet – hiszen a fent felsorolt intézmények is törvénytelennek nyilvánították a dormánfalvi építkezést –, az RMDSZ is lépett Bukarestben, úgy látszott, hogy a bukaresti politikai körökben hallgatnak ránk.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!