Lecseng a járvány

Az elmúlt hetek önsanyargató karanténja sok ponton átrajzolta értékrendünket.

Budapest, 2020. április 15. Járõrözõ rendõrök a fõvárosi Király utcában 2020. április 15-én. A koronavírus-járvány miatt március 28-án kihirdetett kijárási korlátozást a kormány április 9-én határozatlan idõre meghosszabbította. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

Az április 28.-tól ismét működik a kecskeméti Mercedes-Benz autógyár. A hír – akár mint Noé Bárkájához a 40 napos esőzés után a csőrében pálmalevéllel visszatérő galamb – meghozhatja a reményt. Itt az idő: hamarosan mindenhol újra indulhat az élet. De az eddigiektől eltérő, más szemlélettel. Hasonlóan a bibliai történethez, ahol az özönvíz után felszikkadt talajon a régi, bűnös élet már nem volt folytatható.

Az elmúlt hetek önsanyargató karanténja sok ponton átrajzolta értékrendünket. Kiderült, hogy az egzotikus messze földre utazásnál többet érhet akár egy szimpla kézfogás. Micsoda kincs a valódi ölelés. A családi tűzhely melege, találkozás barátokkal, kiruccanás a ma még hétvégekre lezárt Margit-szigetre, vagy a Balaton-partra! Ráadásul bezárva is olyan új élményekkel gazdagodhattunk, mint például a közös karantén hangverseny. Bebizonyosodott, hogy az igazi értékek tényleg nem köthetők közvetlenül a pénzhez. Ráadásul testközelből elérhetőek.

A bezártság heteiben a szemünk azért nagyon is nyitva. Láthatjuk, miként bénázik az EU a járvány kezelésében. Az új koronavírus megtámadta az eleve legyengült európai értékeket is. A tolerancia, a szolidaritás és az igazságosság magasztos eszméjét hiába kapcsolják lélegeztetőgépre, neki már annyi. Rossz nézni: miközben naponta emberek ezreit viszi el a vész, Brüsszel a hetes cikkelyen rugózik. Csak azért, hogy elmeszelhesse Orbán Viktort, mert tükröt tart a fölényeskedő „haladó demokraták” orcája elé.

A tükör összetörésén mesterkednek a hazai ellenzék tenyérbemászó politikusai és a „civil” szervezetek aktivistái is. Mivel az irigység, rosszindulat évezredek óta mit sem változik, ezért ők is úgy reagálnak, mint anno Noé kortársai. Akik Noét éveken át azért gúnyolták, mert Isten útmutatása szerint egy mezőn óriás bárkát épített. A mai bárka azonban még az IMF szerint sem kapott léket, a gyűlölet tengerében biztosan úszik az emelkedő víz felszínén.

És most az autógyárakban beinduló munka bizakodóvá tehet mindenkit, hogy lecseng a járvány. A munkát ünneplő május elsejei felvonulás, a virslievés, a sörivás közösségi élményéről a szociális távolságtartás direktívája miatt azonban le kell mondani. Pedig az elmúlt hetek tapasztalata alapján lenne mit ünnepelni, a munkának megnövekedett a tisztelete. A kényszerűen bezárt üzemek, szállodák, boltok, éttermek tétlenségre kárhoztatott dolgozóit mostanság aligha fenyegeti a „kétoldali munkaundor”. Mindenesetre, ha most lenne majális, az „Éljen a megbonthatatlan magyar-szovjet barátság!” feliratú táblák helyett a lufi- erdőben „Vigyázzunk egymásra!” és „Maradj Otthon!” jelszavak virítanának.

Az ellenzéki pártok közös felvonulásán a magasra emelt transzparensen Gyurcsány Ferenc és a mosolygós neje Dobrev Klára arcképe felett piros betűkkel ez állhatna: „Szavazz ránk! Ha mi nyerünk, utánunk az özönvíz!”