Úton az új normalitás felé

Ha adaptív módon reagálunk a helyzetre, az új gazdaság már sokkal inkább digitalizált és önvédő lesz.

Budapest, 2020. március 28. Két kerékpáros halad el a kijárási korlátozást hirdetõ óriásplakát elõtt a X. kerület, Kõbányai úton. MTVA/Bizományosi: Róka László *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Róka László

A klímavédelem, a fenntartható fejlődés felé való elmozdulás és a gazdaság zöldítése már a koronavírus okozta veszélyhelyzet előtti fél évben is tematizálta a hazai és a nemzetközi közgondolkodást, sőt a migrációs kihívásokat is meghaladó figyelmet vívott ki magának. A hírportálok és a hírcsatornák vezető linkjei legalább egy, a fenntartható fejlődést taglaló vagy klímavédelmi kérdéseket, dilemmákat felvető írást tartalmaztak.

Aztán jött a vírus, és a zöldtémák háttérbe szorultak. Fenntarthatósági szempontból teljesen logikusan, hiszen a fenntarthatóság valójában az ember, az emberiség fennmaradását támogató aktivitási és működési modell. Veszélyhelyzetben az önvédelemnek és az életben maradásnak kell előtérbe kerülnie.

Azonban az már most is látható, érezhető, hogy a társadalom a rövid távú önvédelem mellett egyre inkább gondol a vírus visszavonulása utáni időkre is. Mikor és hogyan indul újra az élet? Ugyanolyan lesz-e minden, mint korábban? Mennyiben változik a globális világról alkotott felfogásunk? Kijelenthető-e már most, hogy aki nem lesz adaptívabb, az biztosan nehezebben lábal ki a humanitárius és a gazdasági válságból? Aki pedig változtat szemléletén és egyben új megoldásokat alkalmaz, az sikeres lesz-e a posztvírusos időszakban?

Mit is jelent mindez? A társadalmat és a gazdaságot a járvány olyan sokként érte, amely valójában a globális rendszerek működésére és a globális folyamatok kontrollálatlanságára irányítja rá a figyelmet. A járvány elleni sikeres védekezés szintje azt mutatja, hogy a megoldások elsősorban nemzeti szinten és a nemzetek közötti szolidaritás keretei között tervezhetők és valósíthatók meg. A globális vagy nagyregionális megoldások legfeljebb csak papíron léteznek, esetleg a globalizmushívők fantáziájában. Nem hiába idézik sokszor a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” mondást.

A jelenlegi helyzet próbatétel. Próba, hogy képesek vagyunk-e rendszerszintű problémára rendszerszintű választ adni. Azaz a gazdasági, szociális-társadalmi és környezeti kihívásokra egyszerre egymással harmonizáló megoldást nyújtani. A járványhelyzeten csak azt tud úrrá lenni, aki e kihívás valamennyi elemét egyszerre képes átlátni, s erre programot, stratégiát építeni, ahogyan ezt a kormány teszi.

Most olyannak kell lenni, mint amikor egy kubista festő a lefestett kocka nem látható éleit és oldalait is tisztán látja. Ha adaptív módon reagálunk a helyzetre, az új gazdaság már sokkal inkább digitalizált, önvédő és készletező lesz. Ezek egyben a fenntartható fejlődési modell alapelemei is.

A helyi, saját erőforrásokra alapozott, digitalizált gazdaság és társadalom, a biztonsági készletek létrehozása, az élelmiszer-pazarlás csökkentése, a személyes utazásokat és erőforrás-mozgatást minimalizáló kommunikáció és szállítás, a házhoz szállításra átálló kereskedelem és szolgáltató szektor, a körkörös gazdálkodás mind energia- és anyagtakarékos módjai a háztartások és a gazdaság működtetésének.

Az emberi egészség fókuszba emelése, a táplálkozás, a mozgás és a vitaminellátottság, a megfelelő mértékű szabad tér vagy zöld környezet igénye, a megfelelő egészségmegőrző és -védő rendszerek léte vagy éppen a társadalmi szolidaritás szintén a fenntartható fejlődés alapkövei.

Az önvédelem és készletezés mellett a harmadik kulcsszó a hatékonyság. Az otthon végzett és a távmunka kiterjedése mellett fel fog értékelődni a háztartási rezsiköltségek további és fenntartható csökkentése. Az elavult és energetikailag korszerűtlen lakossági ingatlanokban a világítási, a fűtési és a hűtési igény és költség jelentősen megnőtt, s a karantén alatt még tovább is nő, következésképp a digitalizációval egyre inkább szükségtelenné váló irodák helyét a lakossági ingatlanok veszik át.

És persze fókuszpont lesz a fenntarthatóság és a klímaügy is. Csak más okból és másképpen! Ne felejtsük el, hogy a globalizáció mellett a klímaváltozás az egyik fő faktora az invazív fajok és kórokozók elterjedése a világban. Már nemcsak trendi és szexi lesz klímatudatosnak és fenntarthatónak lenni, de a tervezés és megvalósítás elengedhetetlen részévé is kell válni. Már nem lesz elég klímatudatosnak vagy fenntarthatónak látszani, annak is kell lenni! Ebbe beletartozik annak belátása is, hogy anyagias értékvilágunk súlypontját is át kell helyeznünk a morális értékek irányába.

A kihívásoknak csak azok a társadalmak és politikusaik tudnak megfelelni, amelyek és akik a káosz idején is stratégiában gondolkodnak, s ki tudják védeni annak következményeit. Philip Kotler amerikai tudós és szerzőtársai ezt nevezték az új normalitásnak. Ugyanakkor a járvány megfékezése jól mutatja, hogy a globális kihívásokra adott válaszok még a nagy turbulenciák és az általuk okozott káosz idején sem lehetnek globálisak, hanem csak nemzeti szinten fogalmazhatók meg és hajthatók végre.

A szerzők: Molnár Ferenc, a Virtuális erőmű program elnöke, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott