Lecsengőben van a járvány

Magyarországon az átfertőződöttség, különösen a fiatalabbak között, valószínűleg nagyon alacsony.

Székesfehérvár, 2020. május 12. A koronavírus-teszthez vért vesz egy nõtõl a Semmelweis Egyetem szakembere a székesfehérvári Alba Regia Sportcsarnok Sportorvosi rendelõjében 2020. május 12-én. A koronavírus-szûrõprogramban a budapesti Semmelweis, valamint a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem vesz rész. A programba 17 ezer 780 embert hívtak meg véletlenszerûen kiválasztva. Õk életkorra, nemre és regionálisan is reprezentálják a magyar társadalmat. MTI/Vasvári Tamás Fotó: Vasvári Tamás

Április 22-én a Digitális jólét program videócsatornáján nyilvánosságra került a magyarországi koronavírus-fertőzöttek koreloszlása. Sok helyen olvashatjuk még mindig, hogy magas a magyarországi halálozási ráta, tehát nálunk sok a tünetmentes, azaz feltehetően fiatal hordozó, akiket a kevés elvégzett teszt nem detektál. Ha ez igaz, a regisztrált betegek között növekedne az idősek aránya. Az elmélettel sok hiba van, egyrészt a számok. Szlovákiával összehasonlítva igaznak tűnhet, de a nálunk kevesebbet tesztelő országokban is sokkal kisebb a halálozási arány. Például Moldova: fele annyi teszt/millió fő és háromszázalékos halálozás vagy Görögország, ahol a miénkkel körülbelül azonos a fertőzöttek és a tesztek száma, de harmada a halálozás.

A régió országainak adatait használva (Horvátország, Szlovénia, Lengyelország, Románia, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Szerbia) megvizsgáltam, van-e összefüggés az egymillió lakosra jutó tesztek száma és a halálozási arány között. A korreláció értéke 0,1. Ilyen alacsony értéknél semmiképpen sem beszélhetünk a két dolog közötti összefüggésről. Tehát a más fórumokon emlegetett alacsony tesztszám semmiképpen sem magyarázza a magas halálozási arányt.

Az, hogy sok a tünetmentes hordozónk, lehetne igaz is, de hosszabb idő, maximum két hét alatt erre fény derülne, mivel a sok tünetmentes hordozó sok tünettel rendelkező beteget kellene eredményezzen. Nálunk viszont láthatóan hetek óta nem nő intenzíven a betegszám. Ha pedig a karantén miatt a tünetmentes hordozók egyáltalán nem terjesztik a fertőzést, akkor megszűnik az átfertőződöttség, és emiatt nem mondhatjuk, hogy sok a tünetmentes hordozónk. Sok tünetmentes, enyhe tünetű beteg esetén ráadásul elkerülhetetlen lenne a járvány terjedése az egész országban. Például Budapest és Debrecen között a karantén alatt is folyamatos a forgalom, több száz, de reálisan inkább több ezer ember utazik naponta a két város között. Így sok tünetmentes hordozó esetén a fertőzés feltétlen át kellene kerüljön Debrecenbe is, de az 500 ezres Hajdú-Biharban összesen 23 fertőzöttet észleltek két hónap alatt. Az, hogy a járvány lokalizált maradt, csak úgy magyarázható, ha a fertőzés zárt közösségekben terjed (idősotthonok, kórházak), míg az aktív lakosság szinte fertőzésmentes. Ezek a következtetések teljesen egybeesnek az operatív törzs által hangoztatottakkal.

Magyarországon a koronavírussal kapcsolatban nem a fertőzések vagy a halálozás abszolút száma a magas a többi országhoz képest, hanem a halottak/fertőzöttek aránya. Ez akkor is így alakul, ha a nevező alacsony, mert a fiatalok nem fertőződtek. Eszerint nem több idős ember fertőződött meg, mint az európai átlag, hanem sokkal kevesebb fiatal, ami megmagyarázza a magas halálozási arányt. Az időben meghozott karanténintézkedések megakadályozták a vírus elterjedését a társadalom nagy részében, a fiatalabb generációkban. A legveszélyeztetettebb csoport, az idősek fertőzését ugyanakkor Magyarországon sem sikerült megakadályozni, az idősotthonokba és a kórházakba bekerült a vírus, és egyes intézményekben el is terjedt.

Az eddigiekből következően Magyarországon az átfertőződöttség, különösen a fiatalabbak között, valószínűleg nagyon alacsony. Ezt a mostani tesztelési kampány minden bizonnyal igazolni fogja.

A szerző biológus, egyetemi docens