105 éves a Magyar Védőnői Szolgálat

105 éve működik a védőnői ellátás rendszere, és a szükségleteknek megfelelően folyamatosan fejlődik.

Debrecen, 2014. január 8. Védőnő ellenőrzi a leadott anyatejet a napokban bezárt, majd újra kinyitott debreceni gyűjtőállomáson 2014. január 8-án. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

105 éve működik a védőnői ellátás rendszere, és folyamatosan fejlődik az egyetemes emberi értékek, a tudomány aktuális ismeretei és a gondozottak mindenkori szükségletei szerint. A védőnő és az általa gondozottak kapcsolata a kölcsönös bizalmon és elfogadáson alapul. Minden új élet segítése, az őket hordozó édesanyák és a gondoskodó édesapák, valamint a családok támogatása megtisztelő és felelősségteljes feladat a hivatásukat gyakorló védőnőknek. Hivatalosan június 13-a a védőnők napja.

A Védőnői Szolgálat 2013-ban Magyar Örökség Díjat kapott, 2014-ben bekerült a Magyar Értéktárba. A Hungarikumbizottság 2015. április 23-i döntése alapján mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszert felvették a Hungarikumok Gyűjteményébe.

Az 1915. június 13-án Országos Stefánia Szövetség néven alapított, idén 105 éves Védőnői Szolgálat az anya-, gyermek- és családvédelem bástyája. Akkoriban nagyon kedvezőtlen volt a népesedési helyzet, csökkent a születésszám, magas volt és növekedett a csecsemő- és kisgyermek-halálozás. Emberek tömegei éltek rossz egészségügyi körülmények között, szegénységben, nélkülözésben, és az I. világháború is súlyos terheket jelentett a családoknak. Sürgős, pozitív változásokra volt szükség a családok megerősítésére, elsősorban az anya- és a csecsemővédelem területén.

Kahlichné Simon Márta, aki a védőnőképzés meghatározó személyisége, így ír az alapításról: „A kezdeményezők dr. Bárczy István (1866–1943) politikus, Budapest székesfőváros polgármestere és dr. Madzsar József (1876–1944) orvos, szociálpolitikus a szövetség programtervezetének szerkesztői voltak. A szövetség névadására felkérték gróf Lónyai Elemérné Stefánia királyi hercegnőt (1864–1945). Az ünnepélyes alakuló ülését 1915. június 13-án tartották a budapesti Újvárosháza közgyűlési termében. A dátum történelmi jelentőségű, mivel ekkor kezdődött Magyarországon az anya- és csecsemővédelem intézményes szervezése és indult útjára a védőnői munka.

A szövetség programjának célja: »a csecsemőhalandóság csökkentése, ennek révén pedig a nemzet számbeli erősbítése és feljavítása«, valamint a tudatlanság és babona elleni küzdelem volt. A munka szervezésében a korszak neves orvos professzorai is közreműködtek, többek között dr. Tauffer Vilmos szülésztanár, dr. Bókay János és dr. Heim Pál gyermekgyógyász professzorok.”

A Védőnői Szolgálat folyamatos megújuláson, átalakuláson ment és megy keresztül azóta is. Ennek újabb jelentős lépése volt, hogy 1927-ben létrehozták a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálatot, ahol védőnők és orvosok dolgoztak együtt a családok egészsége érdekében.

A kezdetektől kialakított családgondozási alapelvekre épülve a védőnő ma is a családok otthonában és a tanácsadókban, és pár évtizede közösségi programok részeként biztosítja a lakosság alapellátását a nemzet gyarapodása és a tudatlanság elleni küzdelem érdekében, a népegészségügyi feladatokban való aktív közvetlen részvétellel. A védőnő rendszeres személyes kapcsolatot tart gondozottaival, amelynek során az egyéni szükségleteknek megfelelően különböző élethelyzeteikben, problémáikban egészségügyi, szociális, mentálhigiénés tanácsot ad, korszerű, szakmailag megalapozott ismeretterjesztést, életmód-változtatást végez.

A már több mint negyven év óta főiskolai végzettségű védőnői hivatás gyakorlói olyan komplex, preventív, családgondozási szolgáltatást biztosítanak hazánkban, amely egyedülálló Európában és a világon. A védőnő önállóan látja el szakmai tevékenységét, de rendszeresen kapcsolatot tart az egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési és szociális ellátórendszer szakembereivel és a karitatív szervezetekkel, napi szinten követi és közvetíti a családtámogatási rendszer elemeit.

A Védőnői Szolgálat ma egy ötezer fős alapintézmény, felbecsülhetetlen értékű szakemberhálózat. A védőnők a családok legfontosabb szövetségesei.

A védőnők az egészségügyi ellátás több szintjén látnak el feladatot: az alapellátásban a területi védőnők, iskolavédőnők dolgoznak, a kórházi védőnők jellemzően a szülészeti és az újszülött-osztályokon látnak el feladatot. A kormányhivatalok keretei között működik a Családvédelmi Szolgálat. Ezek a védőnők a magzati élet védelmében a válsághelyzetben lévő gyermeket váró nőknek és lehetőleg a párjuknak is adnak tanácsot. Az anyatejgyűjtő állomásokon dolgozó védőnők részt vesznek az anyatejet adó és kapó édesanyák higiénés és életmód-tájékoztatásában.

A 105 éves működés, annak értékei, eredményei, tanulságai megalapozzák a jelen korban való helytállást és irányt mutatnak a jövőre nézve is. A magyar védőnői rendszer azért egyedülálló, mert a mindenkori társadalmi, népegészségügyi és lakossági szükségletekre kereste, adta és adja meg a választ. A lakossággal és a társszakmákkal aktív, részvétel- és bevonásalapú kapcsolatra törekszik, amely kiváltja és igazolja a gondozási munka hatékonyságát. A 2020-as emlékév több szempontból jelent új helyzetet a hivatásnak is.

A világon a magyar egészségügy éri el a legnagyobb átoltottságot, a magyar lakosság 99 százaléka időben megkapja a kötelező védőoltásokat, aminek megszervezésében, az ismeretek átadásában a Védőnői Szolgálatnak vitathatatlan, nemzetközileg is elismert érdemei vannak. Korábban a magyar betegségnek is nevezett tbc leküzdésében, és ma is, más fertőző betegségek visszaszorításában áldozatos, de eredményes tevékenységet látnak el.

A Covid-19-világjárvány veszélyei, a medicina, az egészségtudományok és az infotechnológia, telemedicina robbanásszerű és új korszakot nyitó fejlődése ismét egy új korszakot hozott a védőnői hivatásban. Ebben az új korszakban meg kell találnunk a tradíciók és a hozott értékek mellett az új kihívások üzeneteit, módszertani lehetőségeit, az együttműködés megoldásait és a leghatékonyabb feladatellátás szervezeti feltételeit, amelynek kapcsán újra felmerül egy egységes működtetésű nemzeti védőnői szolgálat kialakítása. Jelenleg az egészségügyi szakmai kollégium védőnő tagozat, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, egyesületek és alapítványok is védik a védőnői hivatás jelenét, jövőjét. A Magyar Védőnők Szakmai Szövetsége jelmondatát idézve: „A jövőt építjük a mában. Együtt vagyunk jók!” Ehhez kapcsolódik és ma is aktuális a Magyar Védőnők Egyesületének jelmondata: „Védőnők az egészséges, boldog családokért!”, a Védőnőkért, Új Szülők és Újszülöttekért Alapítvány jelmondata pedig: „Az egészséges életkezdetért!” Megemlékezünk a múlt értékeiről, magunkkal visszük és tesszük a dolgunkat a mában, de tervezzük és megragadjuk a jövő fejlődési lehetőségeit. Ez ma is hivatásunk küldetése: a megelőzés, az egészségfejlesztés.

A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért kutató-elemző munkatársa, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetsége elnöke, a Védőnőkért, Új Szülők és Újszülöttekért Alapítvány kuratóriumának elnöke