Konkrétabban, a civil átláthatósági törvény is ezt mozdítja elő a burkolt kampányfinanszírozás és a korrupció kockázatának csökkentésével. A politikai nyomásgyakorló csoportként működő NGO-k, de különösen a velük sokszor kötelékben mozgó baloldali pártok ugyanis nem válhatnak globális üzleti vállalkozások hálás lekötelezettjeivé, az EU Bírósága által elmarasztalt jogszabály pedig éppen ezt a korrupciós veszélyt kívánja elhárítani. A szabályozás által ugyanis egyértelművé válik, hogy mely külföldi (EU-n kívüli) érdekcsoportok kívánják civil szervezeteik útján befolyásuk alá vonni a magyar közéletet.
Számos országban felismerték, hogy a külföldről finanszírozott különböző szervezetek politikai-társadalmi szerepvállalása tekintetében az átláthatóságukhoz kiemelt közérdek fűződik. A mintaként sokat emlegetett, eredetileg 1938-ban elfogadott amerikai FARA-törvény elsősorban az Amerikában propagandatevékenységet folytató náci hálózatok ellen irányult, és ma is nagyon szigorú: a rendszeres pénzügyi beszámolókon túl az érintett (politikai vagy politikaközeli tevékenységet folytató) lobbiszervezetek tevékenységét mindben évben az amerikai kormánynak alárendelt főügyész tekinti át, és ő vagy engedélyezi a működésüket, vagy nem.
Az amerikai szankciók között pénzbírság és hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés is szerepel, sőt a szabályozás megsértése miatt kiutasítás is lehetséges. A FARA-törvény szerint „külföldi ügynökszervezetek” megbízója lehet külföldi kormány vagy külföldi politikai párt, esetleg amerikai állampolgársággal nem rendelkező és Amerikában lakóhellyel, tevékenységi székhellyel nem bíró személy, valamint olyan szervezetek, amelyek külföldi jog szerint jöttek létre vagy tevékenységük központja külföldön van.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!