Rendkívül etikátlan, amit a Momentum elnöke tett

Egy jogfosztott és megfélemlített közösség tagjait arra szólítja fel, hogy egy román pártra szavazzanak.

Budapest, 2019. október 13. Fekete-Gyõr András, a Momentum elnöke kijön a szavazófülkébõl az önkormányzati választáson a II. kerületi Bem József téri 1-es számú gondozási központban kialakított 66-os számú szavazókörben 2019. október 13-án. MTI/Mónus Márton Fotó: Mónus Márton

Nyílt levél

Tisztelt Fekete-Győr András!

Döbbenettel néztem végig az USR–PLUS-os kampányfilmjét, amelyben ön szó szerint a következőket mondja: „Kedves erdélyi magyar polgártársaim! Most vasárnap önkormányzati választások lesznek Romániában, és így Erdélyben. Ezért arra szeretnélek titeket kérni, hogy ahol csak tehetitek, ott támogassátok az USR–PLUS önkormányzati jelöltjeit is.” Bár ön szabadon magyarul beszél a videóban, ez sajnos nem természetes az erdélyi magyar polgártársai számára. Nem tudom, hogy tisztában van-e azzal, hogy Romániában egyszerűen figyelmen kívül hagyják azokat a nyelvi jogokat, amelyeket a román alkotmány, a strasbourgi keretegyezmény, az európai regionális nyelvek chartája, a temesvári román–magyar alapszerződés és a román közigazgatási törvény biztosít.

Az erdélyi magyar polgártársainak alulreprezentáltsága a romániai közigazgatásban európai viszonylatban precedens nélküli. Magyar nemzetiségű rendőrt, bírót és ügyészt alig lehet találni. A Romániában tapasztalható apartheid összeegyeztethetetlen a jogállamiság és egy polgári, demokratikus, szabad társadalom alapelveivel.

Az erdélyi magyar polgártársainak (ahogyan ön oly szépen nevezi őket) abszolút alulreprezentáltságánál még nagyobb gond az, hogy a romániai bíróságok nyíltan magyarellenesek, és a magyar nyelvi jogi ügyekben szakmailag kifogásolható döntéseket hoznak.

Az erdélyi magyar polgártársai nem rendelkeznek saját parlamenttel vagy akár rögzített számú mandátummal, mint ahogyan például a belgiumi németek, vallonok és flamandok vagy a románok az Európai Parlamentben. Így ők csakis a reális szavazatszámmal biztosíthatják a parlamenti képviseletet, tehát nincs másik út, mint magyar jelöltre szavazni. Ön ezt a súlyos és véleményem szerint antidemokratikus szerkezeti problémát egyszerűen figyelmen kívül hagyja.

Abszurd az a feltételezés, hogy az USR–PLUS majd tenni fog valamit az erdélyi magyar polgárok jogfosztottságának az ügyében, mivel vezetője, Dacian Cioloș a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom kirobbantásában kulcsszerepet játszó ultranacionalista szervezet ifjúsági tagozatában, a Junimea Vatra Româneascában 1993-ban a kolozsvári szervezet elnökhelyettesi tisztségét töltötte be. Az USR–PLUS sosem határolódott el a Ceaușescu-diktatúrában történt romániai etnikai tisztogatásoktól, melynek következményeként napjainkban már gyakorlatilag megszűnt az 1956-ban majdnem félmillió lelket számláló zsidó és német közösség Romániában.

Erdélyi magyar polgárként megtapasztaltam, hogy Románia egyszerűen nem jogállam, és hogy Romániában burkolt etnikai tisztogatások folynak. Ezt ön is tudhatja, hiszen a marosvásárhelyi, kolozsvári, tordaszentlászlói bírósági ügyekről a hazai sajtóban is cikkeztek, sőt a romániai jogfosztottságról beszámolt az amszterdami European Language Rights alapítvány is az Elárult jogok című jelentésében.

Összegezve: rendkívül felelőtlen és etikátlan, hogy ön egy jogfosztott és megfélemlített közösség tagjait arra szólítja fel, hogy egy román pártra szavazzanak, anélkül, hogy konzultált volna a helyi érdekvédelmi szervekkel vagy esetleg azokkal az erdélyi polgártársakkal, akik bajba kerültek, mert alapvető emberi és nyelvi jogokhoz ragaszkodtak.

Tisztelettel:

Landman Gábor, az amszterdami European Language Rights alapítvány titkára