Hazánk és Lengyelország jól taktikázott: az utóbbi hetekben jelezték, hogy ha nem a számukra megfelelő jogállamisági feltétel- és szankciós rendszer születik meg, akkor azt egyrészt megvétózzák, másrészt késleltetik a helyreállítási alappal kapcsolatos magyar és lengyel parlamenti döntés meghozatalát.
Az eredeti elképzelésekhez képest Magyarország hárommilliárd euróval – több mint ezerötvenmilliárd forinttal – kap többet majd az uniós helyreállítási csomagból, a közös büdzséből. Ugyanakkor a jóváhagyott összeg legnagyobb része, hetven százaléka 2021-ben és 2022-ben kerülhet az igénylő tagállamokhoz, a maradék harminc százalékot 2023-ban lehet elkölteni. Miközben a válságot most kellene kezelni.
Kétszer ad, aki gyorsan ad? Erről szó sincs. Az Európai Bizottság képtelen átlépni a saját árnyékán, hiszen már tavasszal el kellett volna kezdeni támogatni a legnehezebb helyzetbe került országokat. Ezzel szemben nemhogy meg sem száradt a pecsét az uniós dokumentumon, még nincs is rajta.
A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!