Beérhetjük Ausztriát

Száz százalékban igaza van Matolcsy Györgynek abban, hogy hazánk számára Ausztria fejlettségének beérése a cél.

2021. 02. 15. 9:10
Fotó: Illyés Tibor
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szó sincs tehát arról, hogy álmodik a nyomor. Tudniillik a magyar gazdasági fejlettség 2019-ben, az utolsó, válság előtti békeévben elérte az Európai Unió átlagának hetven százalékát. Most nagyjából Portugália szintjén vagyunk, míg a rendszerváltoztatás idején 30-35 százalékon álltunk. A jegybank szakértői stábja 2018-ban kidolgozott egy programot, amelyet ugyan átmenetileg kettétört a koronavírus miatti recesszió, de bármikor le lehet porolni. Az akkori ismereteink szerint 10-15 év alatt be tudtuk volna hozni hatékony intézkedésekkel – vállalkozói kultúra fejlesztése, oktatás, egészségügy helyzetének rendbetétele, „felgyorsított” közigazgatás – az osztrák fejlettség nyolcvan százalékát, most ez az időszak az említett kényszerűség miatt kitolódik.

Természetesen jogos a mindenkiben felmerülő kérdés: helyes célkitűzés-e az osztrák életnívó beérése az MNB részéről?

Igen. Ausztria jó hivatkozási alap. Gazdasági értelemben mindenképpen, hiszen tényleg sikersztori az, ami nyugati szomszédunkban lezajlott. Olyannyira, hogy az osztrákok nem pusztán Európában számítanak tehetőseknek, mi több, gazdagoknak, hanem világgazdasági összevetésben is. És nem elsősorban az adottságok miatt: nyersanyagban az osztrákok sem dúskálnak – ráadásul az ország kétharmadát az Alpok borítja –, vagyis a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek nagysága is minimális, az ország tranzitjellege ugyan erős, de ezen a téren Magyarország is nagyon felzárkózott.

A feladvány azonban nehéz: az éves osztrák gazdasági teljesítmény, vagyis a GDP hozzávetőleg kétszerese a magyarnak. S közben azt is fejben kell tartani, hogy Ausztria is folyamatosan fejlődik. Miközben növekedni mi, magyarok is képesek vagyunk, addig a legszembetűnőbb eltérés a vállalkozói kultúra terén van. Nálunk egy családi cég átlagosan négy-öt évig működik, majd lehúzza a rolót. Az osztrákoknál pedig évtizedekig működnek a családi hátterű társaságok. Vagyis míg a nagyvállalati szektor status quója nagyjából rendben van, a hazai kis- és közepes vállalkozói szektor az osztrák versenyképességi szintnek valamivel több mint ötven százalékát képes produkálni.

Emellett a pénzügyi rendszerük is nagyon erős, azaz úgynevezett eurós transzparenciára is szükségünk van. Csakúgy, mint brandekre. Utóbbit már a kormány is nagyon komolyan veszi, miután tucatnyi magyarországi branddel – kis túlzással ugyan – de el lehetne adni az egész országot. Szomszédainkat újabban még a borokról is be lehet azonosítani. Ne feledjük, az átfogó és összehangolt gazdaságpolitikai intézkedések mellett társadalmi béke, egyfajta új kiegyezés – ráadásul ciklusokon átívelő – is kellene ahhoz, hogy Magyarország felzárkózzon a sógorokhoz.

És még valami: Ausztria gazdasági fejlettségének beérése mindenkinek egyértelmű. Nem elvont közgazdasági modellezés ez azoknak sem, akik napi szinten nem foglalkoznak pénzügyi-reálgazdasági ügyekkel. Az osztrákok évszázadok óta történelmi partnereink is, hazánk gazdaságának életében pedig a robbanást, a hatalmas fejlődést pont az a korszak hozta, amelyet úgy hívnak: Osztrák–Magyar Monarchia.

Idetartozik még az is, hogy leginkább az osztrák mentalitás hasonlítható a magyaréhoz a Lajtán túli világból. Ugyanis az osztrák néplélek Bécset, a fővárost ide nem számítva tradicionálisan jobboldali. Turisztikai jellege miatt pedig más német ajkú országokhoz képest Ausztria tényleg kedélyes hely (Gemütlichkeit). Az átlagos halandó nagyon is tiszteli a múltat, ami kifejeződik mindenben: a környezetben, az építészetben, a cukrászdákban, az öltözködésben, a sok-sok falusi-városi mulatságban.

Végezetül rögzítsük azt is, Ausztria utolérése régi-új sztori, és Orbán Viktor miniszterelnök is – többször – kiállt már a cél megvalósítása mellett, amelynek most a leegyszerűsített lényege az, hogy tartsuk fenn az osztrák és német növekedéshez képest a kétszázalékos többletünket, és próbáljunk kitörni a közepes jövedelmű gazdaságok csapdájából.

Például Ausztria? Háromszor is igen! Hiszen ezért váltottunk rendszert!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.