A 2022-es választás sorsdöntő lesz

Egyetlen esélyünk van a megmaradásra: visszatérni a hiteles és számon kérhető hívő élethez.

Csíksomlyó, 2018. május 19. A csíksomlyói búcsú a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti hegynyergen 2018. május 19-én. MTI Fotó: Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs Forrás: MTI

Rendkívüli korszakba léptünk. Naponta bibliai képek válnak valóra a szemünk előtt. Akinek nyitott a szíve Isten üzenetére, az már jól érti ezt. Túl a világ társadalmi, gazdasági, ökológiai anomáliáin, globális lelki hadviselés zajlik. Az emberi együttélés ősi, Istentől teremtett alapnormáit és evidenciáit támadták meg. Ebben az emberfeletti hadviselésben gigantikus erők feszülnek egymásnak minden nemzetért, minden lélekért. Tisztán felismerhető az apostoli bizonyságtétel igazsága: „Nem test és vér ellen harcolunk, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen.” (Efézus 6. 12.) Világok harca ez, amelynek igazi tétje az emberi lélek és az emberi együttélés alappillérei: a nemzet, a család, az Istenhez tartozók hitbeli közössége szerte a világon.

Gyermekeink, unokáink élete különösen veszélyeztetett, ezért ma, Magyarországon mindenekfelett álló nemzetstratégiai kérdés a gyermekek, fiatalok mentális, erkölcsi védelme. Ha ez nem történik meg, a bűnben fogant liberális diktatúra puskalövés nélkül győzi le Magyarországot is. Ma már az elsődleges front a lelkek mélyén húzódik, ahol a legvédtelenebb civilek ellen folyik borzasztó és pusztító küzdelem.

Nem kétséges, hogy országunk azoké lesz, akik felnevelik gyermekeinket! Nem történik majd más, mint hogy az internet által felnevelt, az örök értékeket nem ismerő nemzedékek a szavazóurnákhoz járulnak, hogy megőrizzék hamis szabadságukat, mert nem ismerhették meg az igazi szabadságot. Nem ismerhették meg a keresztény/keresztyén hit titkát, hogy nem az a szabadság, ha bármit kedvükre megtehetnek, hanem az igazi szabadság abban áll, hogy az ember képes nemet mondani mindazon dolgokra, amire önös igényei, pillanatnyi vágyai, érdekei, ösztönei kényszerítik.

Ez a lelkekért való küzdelem nemzeti sorskérdés, amely küzdelemben 2022 akár döntő pillanat is lehet. Már most nekünk szegeződik a kérdés: mit tettünk, mit teszünk, hogy ezt a csatát megnyerjük? A hosszú távon tragédiával fenyegető történelmi élethelyzet számon kér bennünket: a politika, a közélet szereplői, az intézményrendszereink, egyházaink fel tudták-e mutatni és át tudták-e adni az igazi szabadság titkát, a követhető, vonzó lelki tisztaság megtartó erejét?

Történelmi tapasztalat, hogy minden birodalom, társadalmi rendszer bukása az erkölcsi hanyatlásból fakadt. Nincs olyan külső ellenség, fenyegetettség, amely akkora veszélyt jelenthetne egy nemzetre, mint önnön erkölcsi romlása. Ha a nemzet hitében, lelkiismeretében, erkölcsében elesett, csak idő kérdése a végső, totális bukás. Megrendítő valóság számunkra az egykor keresztény/keresztyén nyugat-európai országok jelenlegi állapota. Mi sem kerülhetjük el ezeknek az országoknak a sorsát, ha a szívünkkel és az életünkkel nem térünk vissza, és ha nem térítjük vissza a nemzetet a képmutatás nélküli keresztény/keresztyén erkölcshöz.

A legfenyegetőbb belső ellenzéke minden fennálló rendszernek a saját morális gyengesége, amellyel szemben csak az önként vállalt és véghezvitt megtisztulás adhat győzelmet. A nemzeti oldal egyik legfontosabb feladata felismerni, kimondani és vállalni, hogy a legerősebb politikai tőke a tisztesség, a keresztény/keresztyén hitünkből fakadó tisztaság, becsület és erkölcsösség! A tisztességből, becsületességből fakadó hitelesség felülmúlhatatlan hatalmi bázist jelent minden korban! Lelki biztonságot és megbízhatóságot ad az utat kereső, jövőjükről dönteni akaró embereknek. Ez az erkölcsi hitelesség mindazon evidenciák összessége, amire hitünk alapján örök értékként tekintünk. Ezek megőrzése, megélése, továbbadása és örökítése jövőnk garanciája.

A megmérettetés éve lesz 2022. Számot adunk az elmúlt, több mint három évtizedről: hogyan becsültük meg a ránk bízott nemzedékeket? Megméretik a politika, a közélet, és megméretik minden keresztény/keresztyén egyházi közösség és személy. Megméretünk engedelmességünkben, erkölcsünkben, a ránk bízott nemzedékekért való felelősségünkben.

Hitünket és kultúránkat csak egy valami győzheti le: saját engedetlenségünk és hűtlenségünk. Ma sokan, rossz helyen keresik a válság okait. Értelmetlen napjainkban a világra kiabálni. Az istentelen ember törvényszerűen embertelen, nem tud más lenni. De nem azért van sötétség a világban, mert sok a bűn, hanem azért, mert kevés a tiszta, világító, hiteles élet! Sokan kétségbe esnek, mert a techóriások letilthatják a keresztyén tartalmakat. Jó hírem van! A szeretetet, a becsületességet és a tiszta erkölcsöt nem lehet letiltani. A legnagyobb médiafelület az ember maga. A hitben járó, hiteles ember élete a leghatásosabb médiafelület. Megkerülhetetlen, nincs alternatívája. Tiszta és megbízható. Ez az élet az egyetlen esélyünk! Ez a megmaradásunk titka, ez nemzetünk és egyéni életünk jövője.

Ha 2022-ben a nemzeti erők veszítenek, akkor az egész ország veszít. A fiatalok és idősek, gyermekek és szülők, jobb- és baloldal. Mindenki veszít: hazát, biztonságot, békét és jövőt! De hiszem, hogy ha a keresztény/keresztyén hitet, életet értéknek valló nemzeti erők deklaráltan, hitelesen és visszavonhatatlanul vállalják a hitből fakadó moralitást, akkor megőrizhetik hatalmukat, s ezzel a teljes nemzet nyer. A jelenlegi ellenzékhez tartozó egyes emberek is, hiszen ők is csak így nyerhetnek önmaguknak, családjaiknak és szeretteiknek biztonságot, békés hazát és reményteljes jövőt.

A 2022-es választás sorsdöntő pillanat lesz. Nemzeti önrendelkezésünk, keresztény/keresztyén kultúránk, létünk és ezzel együtt a mindennapi életünk biztonsága a tét. Ha a nemzeti erők veszítenek, az nem pártok, hanem a nemzet veresége lesz. S ha bekövetkezik ez a tragédia, az súlyosabb lesz, mint a mohácsi vereség! Ebből nemigen lesz visszatérés. Ott van ennek a felelősségnek a terhe a politika és a közélet szereplőin, különösen az egyházi közösségeken, vezetőkön és egyénenként minden keresztény/keresztyén életen.

Egyetlen esélyünk van a megmaradásra: visszatérni a hiteles és számon kérhető hívő élethez. Ez az egyetlen esélye családjainknak, gyermekeinknek, ez az egyetlen esélye nemzetünknek. Egyetlen, de biztos esély! Ha félre dobjuk, végleg elbukunk. Ha élünk vele, megtartatunk és megmaradunk.

A szerző vezető kormányfőtanácsos, volt református esperes