A kívánatos és független ítélkezés ugyanis a Fleck által berendezett jogállamban az lenne, ha a bírók a nem definiált demokratikus elvek, uniós értékek stb. összefüggésében átértékelnék és azoknak így önálló értelmezést adva alkalmaznák a jogszabályokat.
A koncepció szerint kizárólag ezzel valósulhat meg a bírói hatalmi ág autonómiája, mert így a bírók saját belátásuk szerint adnának értelmet annak, hogy mi „a közjó, a közérdek és az ehhez kapcsolt elemek, milyen terjedelmet kapnak a szabadságok”, nem kötné őket a törvényhozó szándéka. Fleck bánatára jelenleg ez a bírói aktivitás nem jellemző általánosan, néhány kivételtől eltekintve az értelmezést a bíróságok önként alárendelik a jogszabályok szövegének és a jogalkotói szándékoknak, ami szerinte a bírói függetlenség hiányát mutatja. Pedig az olyan autoriter rezsimek, mint a választók akaratából harmadik alkalommal kétharmados megbízással rendelkező Fidesz–KDNP-kormányzás „primitív társadalomképpel rendelkeznek”, éppen ezért kár az, hogy „különös és ritka” az olyan dicséretes bírói erőfeszítés, amely „nem követi ezt”. Megítélése szerint a bírói hatalom ilyen önfeladása olyan belső önkorlátozás, ami szintén az autoriter hatalmi környezetből fakad.
A magyar választók által kétharmados felhatalmazással támogatott „primitív társadalomképet” szolgáló, a kereszténydemokrata elvekre helyezett államberendezkedésre vonatkozóan Fleck végül eljutott ehhez a végtelenül aljas kijelentéshez:
„Ha egy kelet-európai autokrata beszél keresztény államról, akkor annak itt kirekesztő tartalma van, köznapi értelme szerint: nem zsidó. […] Ha egy kelet-európai mondja azt, hogy liberális hegemónia van, akkor nem azt érti azalatt, hogy ki kell ellensúlyozni a politikai erőviszonyokat és kezelni kell a neoliberális kapitalizmus következményeit, hanem azt, hogy liberális zsidó uralom van, és ezt meg kell szüntetni.”
Ebben a rendszerben az olyan ritka esetek, amikor mégis Fleck jogállami ízlésének megfelelő bírósági döntések születnek, ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy politikai befolyástól mentes az ítélkezés. Hiszen a helyzet olyan most Magyarországon, ami szerinte ezzel a szituációval azonosítható: „A szakirodalomban gyakran említik példaként egy német SA-s tiszt feleségét. A férjet politikai okokból végezték ki a nácik, de aztán az özvegy sikerrel perelt életjáradékért a hitleri Németországban. Attól viszont, hogy született egy ilyen ítélet, még senki sem gondolhatja, hogy a náci igazságszolgáltatás független lett volna. Ugyanezek a bíróságok szintén a törvények náci értelmezése alapján fosztottak meg zsidó származású állampolgárokat minden joguktól.” Értjük a beteges párhuzamot, ugye?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!