A Koreai Köztársaság nagyköveteként tavaly decemberben érkeztem Magyarországra. Az út alatt Mun Dzse In elnök a megbízólevelem átadásakor mondott bátorító szavai jártak az eszemben: „Úgy látom, sok dolgod lesz. Hallottam, hogy 2019-ben a legnagyobb befektető Magyarországon Dél-Korea volt.” Emiatt határoztam el, hogy a gazdasági kapcsolatokra fogok koncentrálni nagyköveti megbízásom alatt. Miután megérkeztem, még világosabbá vált a helyzet. Miután 2019-ben Korea megszerezte az első helyet, idén januárban az SK Innovation bejelentett egy további 2,1 milliárd eurós befektetést, amely minden idők legnagyobb értékű zöldmezős beruházási projektje Magyarországon, így Korea összességében az öt legnagyobb befektető ország közé került.
Magyarország stratégiailag jó helyen, Nyugat-Európa kapujában és Európa közepén fekszik. A közelmúltban pedig egy autóiparra koncentráló high-tech gyártóbázissá kezdett válni. Az elmúlt években a koreai cégek száma több mint kétszeresére nőtt, így jelenleg 260 koreai cég van jelen az országban. A Magyarországon élő koreaiak száma háromezerrel nőtt, megközelítve az ötezer főt. Magyarország a hidegháború után úttörőként nyitott utat Dél-Korea északi nyitási politikájának.
Az 1989 óta, harminckét éve jó kapcsolatot ápoló két ország mára egymás fontos gazdasági partnerévé vált. Németország kivételével Magyarország Európa egyetlen országa, ahol mindhárom nagy német autóipari cégnek (Audi, BMW, Mercedes) van gyára, emellett aktívan ösztönzik a külföldi cégeket a befektetésre. Idén három koreai gyár megnyitóünnepségén jártam, és kivétel nélkül minden alkalommal jelen volt a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezetője, valamint külügyminisztériumi államtitkárok. Szeptemberben a Hanon Systems új pécsi gyárának átadóünnepségén a külföldi üzleti útról hazasiető Szijjártó Péter külügyminiszter is részt vett, és a helyszínen további hosszas egyeztetéseket folytatott a cég vezetőivel. Ebből is látható, hogy mennyire lelkesen és szorgalmasan ösztönzi a magyar kormány a külföldi befektetéseket.
Magyarország idén júliustól egy éven át a Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát is magába foglaló visegrádi együttműködés elnöke. A visegrádi négyek és Korea kapcsolata 2014-re nyúlik vissza. Bár a kétoldalú kapcsolatok története viszonylag rövid, rendszeresen tartanak államtitkári szintű megbeszéléseket és miniszteri szintű találkozókat külügyi és honvédelmi ügyekben. Korea az egyetlen ázsiai ország, amely már a második V4-csúcstalálkozón fog részt venni. A V4 országai együtt Európában Korea második legnagyobb kereskedelmi partnere (2020-ban 16,8 milliárd dollár volt kereskedelmi forgalom értéke), és a legnagyobb befektetési célpont legalább 850 koreai vállalat számára. A koreai cégek nagy része a jövő iparágaiba fektet be Európában: ilyen az autóipar, az elektronika, az elektromos járművek akkumulátorai és a biotechnológia. Mivel a V4 országaiban befektető koreai vállalatok az európai piacra termelnek, a régió jelentősége évről évre nő Korea számára, és kölcsönös érdekünk a jövőorientált kapcsolatokat közép- és hosszú távon is fejleszteni. Emiatt időszerű és nagy jelentőségű, hogy Mun Dzse In elnök Magyarországra, a visegrádi négyek jelenlegi elnöki tisztségét ellátó, a V4-en belül a gazdasági fejlődés egyik motorját jelentő, illetve a Koreával legközelebbi kapcsolatban álló országba látogat.
Kim De Dzsung volt koreai államfő magyarországi látogatása óta eltelt húsz év, hat pedig az első visegrádi négyek és Korea csúcstalálkozója óta, amelyet 2015-ben Prágában rendeztek meg. Mun Dzse In elnök kormányának új északi diplomáciájának politikájában Magyarország, mint a felénk eső legnyugatibb ország, valamint a visegrádi államok az észak-nyugati irányú diplomáciai kapcsolatok újraindításában is szerepet fognak játszani, amely a koronavírus-járvány miatt eddig nehezen volt megvalósítható. A koreai elnök programja sűrű lesz a látogatás alatt: megemlékezik majd Budapesten a hajóbaleset áldozatairól, csúcstalálkozót tart Áder János köztársasági elnökkel, találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel, részt vesz a visegrádi négyek és Korea csúcstalálkozóján és az üzleti fórumon is.
A magyarok gyakran büszkék ázsiai eredetükre, és érdekes módon, egyes koreai szavak hasonlítanak a magyar megfelelőjükhöz (például: mama – ommá, apa – appá). A Csoszon Királyság (ma Koreai Köztársaság) 130 évvel ezelőtt kötött diplomáciai szerződést az Osztrák–Magyar Monarchiával. Budapestet nyugodtan hívhatjuk a Duna gyöngyszemének, és az ide látogató koreai turisták Budapest változatlan szépségét ma is megcsodálják. Remélem, hogy a koreaiak és a magyarok közül is sokan meglátogatják a magyar kormány támogatásával a Hableány hajóbaleset áldozatainak tiszteletére felállított emlékművet is.
Bár harminckét évvel ezelőtt a Kék Duna fedőnév alatt titokban létesített diplomáciai kapcsolatot a két ország, Magyarország mára Dél-Korea nélkülözhetetlen stratégiai partnerévé vált. Emiatt még nagyobb várakozással tekinthetünk Mun Dzse In elnök ma kezdődő látogatása elé.
A szerző a Koreai Köztársaság budapesti nagykövete
Borítókép: Mun Dzse In dél-koreai elnök. Fotó: MTI/EPA/The Washington Post/Pool/Jabin Botsford
