A Koreai Köztársaság nagyköveteként tavaly decemberben érkeztem Magyarországra. Az út alatt Mun Dzse In elnök a megbízólevelem átadásakor mondott bátorító szavai jártak az eszemben: „Úgy látom, sok dolgod lesz. Hallottam, hogy 2019-ben a legnagyobb befektető Magyarországon Dél-Korea volt.” Emiatt határoztam el, hogy a gazdasági kapcsolatokra fogok koncentrálni nagyköveti megbízásom alatt. Miután megérkeztem, még világosabbá vált a helyzet. Miután 2019-ben Korea megszerezte az első helyet, idén januárban az SK Innovation bejelentett egy további 2,1 milliárd eurós befektetést, amely minden idők legnagyobb értékű zöldmezős beruházási projektje Magyarországon, így Korea összességében az öt legnagyobb befektető ország közé került.
Magyarország stratégiailag jó helyen, Nyugat-Európa kapujában és Európa közepén fekszik. A közelmúltban pedig egy autóiparra koncentráló high-tech gyártóbázissá kezdett válni. Az elmúlt években a koreai cégek száma több mint kétszeresére nőtt, így jelenleg 260 koreai cég van jelen az országban. A Magyarországon élő koreaiak száma háromezerrel nőtt, megközelítve az ötezer főt. Magyarország a hidegháború után úttörőként nyitott utat Dél-Korea északi nyitási politikájának.
Az 1989 óta, harminckét éve jó kapcsolatot ápoló két ország mára egymás fontos gazdasági partnerévé vált. Németország kivételével Magyarország Európa egyetlen országa, ahol mindhárom nagy német autóipari cégnek (Audi, BMW, Mercedes) van gyára, emellett aktívan ösztönzik a külföldi cégeket a befektetésre. Idén három koreai gyár megnyitóünnepségén jártam, és kivétel nélkül minden alkalommal jelen volt a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezetője, valamint külügyminisztériumi államtitkárok. Szeptemberben a Hanon Systems új pécsi gyárának átadóünnepségén a külföldi üzleti útról hazasiető Szijjártó Péter külügyminiszter is részt vett, és a helyszínen további hosszas egyeztetéseket folytatott a cég vezetőivel. Ebből is látható, hogy mennyire lelkesen és szorgalmasan ösztönzi a magyar kormány a külföldi befektetéseket.
