Magyarország idén júliustól egy éven át a Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát is magába foglaló visegrádi együttműködés elnöke. A visegrádi négyek és Korea kapcsolata 2014-re nyúlik vissza. Bár a kétoldalú kapcsolatok története viszonylag rövid, rendszeresen tartanak államtitkári szintű megbeszéléseket és miniszteri szintű találkozókat külügyi és honvédelmi ügyekben. Korea az egyetlen ázsiai ország, amely már a második V4-csúcstalálkozón fog részt venni. A V4 országai együtt Európában Korea második legnagyobb kereskedelmi partnere (2020-ban 16,8 milliárd dollár volt kereskedelmi forgalom értéke), és a legnagyobb befektetési célpont legalább 850 koreai vállalat számára. A koreai cégek nagy része a jövő iparágaiba fektet be Európában: ilyen az autóipar, az elektronika, az elektromos járművek akkumulátorai és a biotechnológia. Mivel a V4 országaiban befektető koreai vállalatok az európai piacra termelnek, a régió jelentősége évről évre nő Korea számára, és kölcsönös érdekünk a jövőorientált kapcsolatokat közép- és hosszú távon is fejleszteni. Emiatt időszerű és nagy jelentőségű, hogy Mun Dzse In elnök Magyarországra, a visegrádi négyek jelenlegi elnöki tisztségét ellátó, a V4-en belül a gazdasági fejlődés egyik motorját jelentő, illetve a Koreával legközelebbi kapcsolatban álló országba látogat.

Kim De Dzsung volt koreai államfő magyarországi látogatása óta eltelt húsz év, hat pedig az első visegrádi négyek és Korea csúcstalálkozója óta, amelyet 2015-ben Prágában rendeztek meg. Mun Dzse In elnök kormányának új északi diplomáciájának politikájában Magyarország, mint a felénk eső legnyugatibb ország, valamint a visegrádi államok az észak-nyugati irányú diplomáciai kapcsolatok újraindításában is szerepet fognak játszani, amely a koronavírus-járvány miatt eddig nehezen volt megvalósítható. A koreai elnök programja sűrű lesz a látogatás alatt: megemlékezik majd Budapesten a hajóbaleset áldozatai­ról, csúcstalálkozót tart Áder János köztársasági elnökkel, találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel, részt vesz a visegrádi négyek és Korea csúcstalálkozóján és az üzleti fórumon is.

A magyarok gyakran büszkék ázsiai eredetükre, és érdekes módon, egyes koreai szavak hasonlítanak a magyar megfelelőjükhöz (például: mama – ommá, apa – appá). A Csoszon Királyság (ma Koreai Köztársaság) 130 évvel ezelőtt kötött diplomáciai szerződést az Osztrák–Magyar Monarchiával. Budapestet nyugodtan hívhatjuk a Duna gyöngyszemének, és az ide látogató koreai turisták Budapest változatlan szépségét ma is megcsodálják. Remélem, hogy a koreaiak és a magyarok közül is sokan meglátogatják a magyar kormány támogatásával a Hableány hajóbaleset áldozatainak tiszteletére felállított emlékművet is.

Bár harminckét évvel ezelőtt a Kék Duna fedőnév alatt titokban létesített diplomáciai kapcsolatot a két ország, Magyarország mára Dél-Korea nélkülözhetetlen stratégiai partnerévé vált. Emiatt még nagyobb várakozással tekinthetünk Mun Dzse In elnök ma kezdődő látogatása elé.

A szerző a Koreai Köztársaság budapesti nagykövete

Borítókép: Mun Dzse In dél-koreai elnök. Fotó: MTI/EPA/The Washington Post/Pool/Jabin Botsford