A meglévő erőművek, a nagy-, közép- és kisfeszültségű villamos hálózatok bővítése (tervezése, engedélyeztetése, kivitelezése) igen lassú, évtizedekig tartó folyamat. Az adott lakásállomány energetikai korszerűsítése sem megy máról holnapra. Akkor is, ha lenne rá forrás, mivel a kivitelezői kapacitások is végesek.

A fizika ­törvényszerűségeit vagy nem ismerik, vagy semmibe veszik. Különösen hatalmi pozícióba kerülve teszik ezt. Nem vesznek tudomást arról, hogy a villamos energia ipari méretekben való tárolására mai tudásunk szerint nincs lehetőség.

Abban reménykednek, hogy a mérnökök majd megoldják az ipari léptékű tárolás problémáját. A mérnökök pedig csendben, mikrofontávolban dolgoznak. Ők tapasztalatból is tudják, hogy a fizikának mindig igaza van, és a vele vívott küzdelemben legfeljebb a tisztes döntetlent érhetik el.

Hiába szerelünk napelemeket a házunkra, ha a nyáron megtermelt energiát nem tudjuk eltárolni a téli, fűtési időszakra. Az átlagos, egy lakásra eső gázfogyasztás energiatartalma 17 679 kWh/év, aminek döntő hányada fűtésre fordítódik. Ennyi villamos energia tárolásához 276 darab, egyenként 64 kWh kapacitású akkumulátorra lenne szükség. Az akkumulátorok ára mintegy 1,38 milliárd forint, becsült tömege pedig 121 tonna lenne – átlagos lakásonként számolva!

Ha az energiatermelés jelentős hányadát szén- és gázerőművek biztosítják, akkor a káros anyagok kibocsátása technológiai adottság, és a zöldelvárások nem teljesíthetők. Márpedig a gyorsreagálású gázerőművek nélkülözhetetlenek, mert jelenleg csak ezekkel biztosítható az elkerülhetetlen és jelentős terhelésingadozások folyamatos kiegyenlítése.

Mit diktál a fizikai és az infrastrukturális realitások kényszere? A több energialábon állás nyújthat csak kellő stabilitást és biztonságot. Az atom- és a vízenergia, a szén és a gáz, a nap- és a szélenergia felhasználásán alapuló erőművek optimális kombinációja a járható út.

A nap- és a szélenergia azonban csak költséges energiatárolók kiépítésével biztosítja a rendszer stabilitását. Az erőművek, az energiaforrások és az energiatárolók építéséhez és üzemeltetéséhez szükséges nyersanyagok pedig legyenek minél több forrásból beszerezhetők. Mert ez adja a biztonságot, ez teremt árcsökkentő hatású piaci versenyt. És a nyersanyagok hosszú távon is álljanak rendelkezésre.

A gáztól való gyors és végleges függetlenedés vágya irreális, ennek erőltetése végeredményben kollektív öngyilkossághoz vezet.

Azt sem tűrhetjük, hogy az emberek megtakarításai gátlástalan, parazita spekulánsok markában landoljanak. Akiknek részvényei a hadiiparban, az energiaiparban és az újjáépítésekre várakozó építőiparban busásan fial­nak. Nem véletlenül, hanem előre kitervelten. És nem is először a történelemben.

A szerző nyugalmazott egyetemi docens

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)