Az elmúlt évtizedek során átéltük már a széntüzelést, a fatüzelést, az olajtüzelést, és most a legkényelmesebb, jól automatizálható gáztüzelés mesterségesen kialakított válságában vergődünk.
A csinált válságra hivatkozó zöldek kiváló lehetőségét látják annak, hogy a fizika törvényszerűségeit és a realitásokat figyelmen kívül hagyva átgondolatlan elképzeléseiket megvalósítsák.
Nézzük hát a realitásokat! Erőműveink zászlóshajója a két gigawatt teljesítményű Paksi Atomerőmű, ami évente 17 520 gigawattóra villamos energia termelésére képes. Kérdés, hogy ez az energiamennyiség mire elegendő.
A KSH adatai szerint a magyarországi háztartások száma mintegy 4,1 millió. Mostanra mindenki tudja, hogy az egy lakásra eső villamosenergia-fogyasztás átlagosan évi 2520 kilowattóra.
Eddig a határig vásárolhatunk kedvezményes áron villamos energiát. A 4,1 millió háztartásra számított éves villamosenergia-fogyasztás becsült értéke 10 332 gigawattóra, ami a paksi erőmű éves termelésének 59 százalékát teszi ki.
A fűtési célú energiafelhasználás azonban sokkal nagyobb. Az egy lakásra eső éves gázfogyasztás 17 679 kilowattóra. Eddig a határig vásárolhatunk kedvezményes áron gázt.
Ennek túlnyomó része fűtésre, kisebb hányada főzésre és melegvíz előállítására megy el. A 4,1 millió háztartásra számított lakossági gázfogyasztás évi 72 484 gigawattóra energiafelhasználást jelent, ami a paksi erőmű éves termelésének 4,1-szerese!
Következésképpen, ha a teljes lakossági gázfogyasztást villamos energiával szeretnénk kiváltani, akkor négy-öt új atomerőművet kellene építeni, és a villamos hálózatok átviteli kapacitását is meg kellene sokszorozni.
Tovább rontja a helyzetet az, hogy a fűtési célú energiaigény a téli időszakra koncentrálódik, így még nagyobb teljesítményű erőművekre lenne szükség.
A számok világosan mutatják, hogy az energiafelhasználást csökkenteni kell és ezért az épületek hőszigetelése elengedhetetlen. Ebben igazuk van a zöldeknek.
Az üvegfelületek okozta hőveszteségek és a szellőzési veszteségek miatt azonban a hőszigetelés vastagságának van egy észszerű határa. A vastagság bizonyos határon túli növelése érdemben már nem csökkenti az épület hőveszteségét, így a túlméretezett hőszigetelés értelmetlen pénzkidobás.
A meglévő erőművek, a nagy-, közép- és kisfeszültségű villamos hálózatok bővítése (tervezése, engedélyeztetése, kivitelezése) igen lassú, évtizedekig tartó folyamat. Az adott lakásállomány energetikai korszerűsítése sem megy máról holnapra. Akkor is, ha lenne rá forrás, mivel a kivitelezői kapacitások is végesek.
A zöldek rendszerint csak a vágyaikat ismételgetik, anélkül, hogy azokat reális alapokon nyugvó megvalósíthatósági tanulmányokkal alátámasztanák.
A fizika törvényszerűségeit vagy nem ismerik, vagy semmibe veszik. Különösen hatalmi pozícióba kerülve teszik ezt. Nem vesznek tudomást arról, hogy a villamos energia ipari méretekben való tárolására mai tudásunk szerint nincs lehetőség.
Abban reménykednek, hogy a mérnökök majd megoldják az ipari léptékű tárolás problémáját. A mérnökök pedig csendben, mikrofontávolban dolgoznak. Ők tapasztalatból is tudják, hogy a fizikának mindig igaza van, és a vele vívott küzdelemben legfeljebb a tisztes döntetlent érhetik el.
