Talán sokan emlékeznek rá, hogy júliusban, amikor a háború és a brüsszeli szankciók miatt kialakult energiaválság és a rezsicsökkentés fenntarthatósága érdekében a kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett, és bejelentette, hogy augusztustól a lakossági átlagfogyasztásig marad a rezsicsökkentett ár, az afölötti fogyasztást is a piaci árnál jóval kedvezőbb lakossági piaci áron kell fizetni, az ellenzéki mantra az volt, hogy a kormány ezzel az intézkedésével a háztartásokat nem fogja megvédeni a felrobbanó energiaáraktól, és kifizethetetlen számlákkal kell majd szembenézni. Pedig a kabinet már akkor világossá tette, hogy az intézkedés a háztartások háromnegyedét nem fogja érinteni, hiszen a nagy többség átlagfogyasztó, és a rezsicsökkentésnek köszönhetően védett a szankciós energiaár-emelkedéstől, míg Európa más országaiban a többszörösét fizetik a magyar áram- és gázárnak.
Mi történt azóta? A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) október végén készült reprezentatív kutatásának adatai számot adnak a tényekről: noha a szomszédunkban zajló háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság, az egekbe emelkedő energiaárak és a szankciós infláció rég nem látott kihívások elé állítják egész Európát, és benne minket, magyarokat, ennek ellenére a magyarok 72 százalékának nem nőttek a rezsiköltségei a múlt évhez képest (63 százalék ugyanannyit fizet, kilenc százalék pedig kevesebbet). Tegyük világossá: ez a rezsicsökkentés politikájának és a növekvő energiatudatos hozzáállásnak a sikere, vagyis a magyar kormány és a magyar emberek közös erőfeszítéseinek az eredménye. A szankciópárti baloldal által folyamatosan támadott rezsicsökkentés politikája egy sajátosan magyar modell, mondhatni a magyar észjárás vívmánya, ami jól láthatóan sikeres és hatékony eszköz annak érdekében, hogy megvédje a magyar családokat a brüsszeli szankciók miatt elszabaduló energiaárak idején. Amíg Nyugat-Európában a gáz akár kilencszer, az áram pedig ötször drágább is lehet, addig Magyarországon a rezsicsökkentés továbbra is védi a magyar családokat.
Azzal, hogy a magyar kormány továbbra is fenntartja a rezsicsökkentett árakat az átlagfogyasztás mértékéig, minden magyar család átlagosan 181 ezer forintot takarít meg havonta, ami éves szinten csaknem 2,2 millió forint megtakarítást jelent. A rezsicsökkentés és az ehhez kapcsolódó energiatudatos attitűd kéz a kézben jár Magyarországon. A magyarokra már eddig is jellemző volt az energiatakarékosság, hiszen a válaszadók háromnegyedére (74 százalék) már egy évvel ezelőtt is jellemző volt a takarékos víz- és áramfogyasztás, s ezt a hozzáállást az energiaválság tovább erősítette: a magyarokat felelős energiafogyasztás és a fogyasztási szokások tudatos átgondolása jellemzi, hiszen tízből nyolc felnőtt odafigyel arra, hogy takarékoskodjon a háztartási energiával. A kutatás számot ad arról is, hogy a magyarok 84 százalékára jellemző a tudatos vízfogyasztás, 90 százalékára pedig a tudatos áramfogyasztás, 80 százalék azok aránya, akiknek fontos az energiatakarékos eszközök használata, kétharmaduk odafigyel az otthoni hőmérséklet csökkentésére és minden negyedik ember szigeteléssel és a nyílászárók cseréjével tesz az energiaveszteség csökkentéséért.
Egy ilyen válság közepén megerősítő annak tudata, hogy ellenzéki szirénhangok ide vagy oda, a magyar modell működik, nemcsak járható, de helyes út is. Mint ahogyan az is bátorító, hogy eközben a magyarok még inkább energia- és környezettudatosabbak lettek. A cél továbbra sem lehet más, mint hogy a jelenlegi válságból erősebben kerüljünk ki, mint ahogyan belekerültünk: a felelős energia- és környezettudatos hozzáállást pedig már ennek részeredményeként könyvelhetjük el. Természetesen a legjobb az lenne, ha végre béke lenne, és nem az emberek fizetnék a háború és a brüsszeli szankciók árát.
A szerző elnök, Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS)
Borítókép: lakossági földgázfogyasztást mérő óra egy családi házban (Fotó: MTVA/Faludi Imre)
