Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára valamiért úgy gondolja, hogy részt kell vennie a nemzetközi politika alakításában, holott csupán a védelmi szövetség szervezeti és működési feladatainak az irányítása lenne a dolga. Úgy viselkedik, mint aki önálló politikai tényező, pedig csak az Egyesült Államok engedelmes bábja. Persze, ha a megbízók mondandóját tolmácsolja, akkor is érdemes figyelni rá.
Legutóbb arról beszélt, hogy Ukrajna a háborúban szuverén nemzetként győzedelmeskedett. Szerinte Ukrajna visszafoglalta az Oroszország által elfoglalt területek ötven százalékát, Oroszország pedig politikailag, gazdaságilag és katonailag is gyengébb lett. Ismét kijelentette, hogy a szövetségesek egyetértenek az ország NATO-ba való felvételével.
Ehhez hasonló, a szövetségesek álláspontjára hivatkozó kijelentéssel korábban is meglepte a világot. Idén tavasszal ugyancsak azt állította, hogy a szövetség valamennyi (összesen harmincegy) tagállama egyetért Ukrajna NATO-tagságával. Ezen Orbán Viktor is meglepődött, mert nem tudott arról, hogy Magyarország egyetértene ezzel. A főtitkár úr akkor úgy vélte:
Fontos, hogy garantáljuk az ország győzelmét.
Stoltenberg fontos közszereplő, ennélfogva időnként szerepelnie kell a nyilvánosság előtt. Ha őt hallgatjuk, gyakran olyan érzésünk támad, hogy a reális helyzetképet a vágyálmaival próbálja helyettesíteni.
Mert vágyálomnak tűnik, amikor Ukrajnát szuverén és független nemzetként, mint a háború győztesét mutatja be, s ezt olyan „tényekkel” is megtoldja, hogy Oroszország minden szempontból gyengébb lett. Az ember szívesen megkérdezné tőle, vajon mennyit erősödött attól, hogy a NATO a fegyverkészletei jelentős részét átadta Ukrajnának?
És mennyit erősödött az EU a pénzeszközei megnyirbálásától, valamint az energiaellátását rongáló oroszellenes szankciók bevezetésétől?
Az elfoglalt ukrán területek felének visszafoglalása is túlzó bejelentésnek tűnik, mert ilyen adattal eddig nem találkoztunk. A Foreign Affairs nevű amerikai külpolitikai szaklap november 20-án még arról számolt be, hogy Ukrajna kudarcot vallott a fronton. Tekintélyes szakértők nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajna és a Nyugat fenntarthatatlan pályán próbál előremenni, márpedig tudomásul kellene venni: az ukránok kitűzött hadicéljait nem lehet elérni.