Az Európai Bizottság (EB) nemrég fizetési felszólítást küldött a magyar kormánynak, hogy néhány hetes határidőn belül fizesse be az Európai Unió Bírósága által megítélt kétszázmillió eurós bírságot. Az ítélet szerint Magyarország a büntetést azért kapta, mert megsértette a befogadási és a visszatérési feltételekről szóló irányelvek rendelkezéseit, illetve nem teljesítette a bíróság 2020-ban hozott ítéletét. Az EB ezzel kapcsolatban közölte, hogy Magyarország
a lojális együttműködés elvének megsértésével szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika egészének, valamint az EU-ban jogellenesen tartózkodó, unión kívüli országok állampolgárainak kitoloncolására vonatkozó szabályok alkalmazása alól.
Ezzel szemben sokan gondoljuk, hogy Brüsszel tagállami hatásköröket próbál elvonni, és az Ursula von der Leyen elnök asszony által irányított EB politikai okokból zaklatja hazánkat.
Mert miről is van szó?
Az EU a bevándorlással kapcsolatban annak idején olyan szabályozást vezetett be, amely lehetővé kívánta tenni a migránsok bevándorlási kérelmének határokon belüli beterjesztését, elutasítás esetén pedig az ország elhagyását. Ez a tisztességes eljárást és gyakorlatot feltételező szándék viszont a gyakorlatban csúnyán megbukott Nyugaton.
Az Európába tömegesen özönlő migránsok egyre nagyobb gondokat okoznak a befogadó országoknak. Sokan érkeznek úgy, hogy semmibe veszik az unió tagországaiban érvényes bevándorlási szabályokat, és nemegyszer erőszakosan lépnek fel. Régóta szembesülünk azzal, hogy ezeknek az embereknek – zömükben életerős fiatal férfiaknak – fura módon nincsenek személyi okmányaik, mert azokat úgymond elveszítették, miközben az okostelefonjaikat és a bankkártyáikat elfelejtették elveszíteni.
A bandaháborúk, a késes támadások, a szaporodó „no-go” zónák arról tanúskodnak, hogy a migránsok jelentős része képtelen beilleszkedni az adott társadalmi közegbe.
Magyarország látta az illegális migrációból eredő veszélyeket, ezért komolyan vette a schengeni övezetre vonatkozó szabályokat, megépítette a déli határkerítést, és a migránsok számára – ügyük intézésének idejére – várakozási zónákat létesített. Az EU szerint azonban ezzel megsértettük a migránsok szabad mozgásához fűződő jogait. Brüsszelnek a határzár megépítése se tetszett, annak ellenére, hogy ezzel schengeni határszakaszt védtünk.
Elkezdődtek a Magyarországgal szembeni rágalmak és támadások, mire hazánk felszámolta a kifogásolt zónákat, majd ragaszkodott ahhoz, hogy a bevándorlási kérelmeket a határainkon kívül, a megfelelő külképviseleteken nyújtsák be az érintettek. Lényegében ez vezetett oda, hogy az Európai Unió Bírósága végül súlyos pénzbüntetéssel sújtotta hazánkat.
