Ami az állítólagos kémkedést illeti, el tudom képzelni, hogy egyik-másik Brüsszelben dolgozó honfitársunk kíváncsi volt a vezetés jövőbeli terveire, a döntések előkészítésének rejtett részleteire, és talán egyik-másik kollegájától információkat kért ezekre vonatkozóan. Nem azért, mert kémkedni akart, hanem csupán azért, hogy képben legyen, és lássa, vajon a várható döntések miként érintik azokat, akiket képvisel.
Milliószor hallottunk olyan brüsszeli, folyosói beszélgetésekről, amelyek során politikusok merőben másféle véleményeket osztottak meg egymással, mint amiket hivatalosan megfogalmaztak. Vagyis bizalmas beszélgetéseken mondták el, mit gondolnak őszintén valamely politikai témáról. Némi rosszindulattal akár kémkedéssel is vádolható, aki efféle társalgásokban részt vesz, és titkosnak minősülő információkhoz jut. És bizony sokfelé kémkednek az oknyomozó újságírók is, akik vadásznak az információkra, és azt kockáztatják, hogy Magyar Péter diktatúrájának megvalósulása esetén legfeljebb a börtönújságoknak adhatnak cenzúrázott írásokat.
Dobrev Klára pártját a hazai ellenzéki térfélen a Tisza Párt lenyomta, mint a rajzszöget. Érthető, ha az elnök asszony mostanában mindent elkövet, hogy ne csússzon le a színpadról, és a balliberális erők egyik szereplője maradjon.
A kémtörténetet a sajtó egy része felkapta, de úgy tűnik, ez is csak egy könnyen kipukkadt luftballon, amely nem hoz hasznot a DK-nak. Lázár János miniszter ezzel kapcsolatban máris bejelentette, hogy az Európai Unióban értelmezhetetlen a kémkedés. Eljött az ideje, hogy Dobrev Klára a kémkedés bizonyítékaiért – nyomravezetői díjként − kémenként újabb ötmilliókat ajánljon fel.
A szerző író, újságíró
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!