Jelenleg így néz ki tehát Brüsszel, amelyet csontig áthat a korrupció, az erőszak, a drogok, és nem mellékesen néha képes kormányt felállítani, amely bizonyos szempontból stabilnak mondható, de az esetek többségében nem. A belgák pedig elfogadják ezt. 

A belga lapok a negyedik lövöldözést követően kezdtek el igazán foglalkozni az üggyel, addig amolyan kicsi hír volt. A legfontosabb közlendő az volt szerdán, hogy nem jár a metró az ügy miatt, de délután kettőkor helyreállt a közlekedés. Ez hat órával a támadást követően történt, úgy, hogy senki se tudta, hol vannak a fickók, veszélyesek-e. Miközben lényegében kiderült, hogy Brüsszelben a rendőrség képtelen a rendet fenntartani, a Brussels Times angol nyelvű lap arról ír, hogy egy, a városban található pékség nyerte a legjobb croissant-nak járó elismerést valami neves versenyen. Nem kisebbítve a pékség érdemeit, azért furcsa, hogy ebben az időszakban nincs nagyobb felháborodás a városban, az országban, Európában.

Természetesen maga a költői kérdés is kicsit álságos. Ugyanis Brüsszel, Belgium és az EU ezt a helyzetet már természetesnek veszi. Ez csak nekünk, a lesajnált perifériának különleges, ugyanis nálunk nem rohangálnak símaszkos alakok az éjszakában gépfegyverekkel. Ha Magyarországon lövések dördülnek valahol, az vezető hír minden portálon, a rendőrség kivonul tíz autóval és lefotózzák a töltényhüvelyeket. Aztán kiderül, hogy riasztópisztoly vagy gázpisztoly volt, s mindenki megnyugszik. A művelt, gazdag és fennhéjázó Nyugaton pedig csatatérré változtattak egész városokat, kerületeket, lakónegyedeket a politikai döntéshozók, s elfogadták, hogy mostantól így fognak élni. Aki pedig nem így él, azt nácinak nevezik.