Szerda reggel, nem sokkal hat óra után két maszkos férfi érkezett a brüsszeli metró egyik állomása elé, kezükben Kalasnyikov gépkarabéllyal. A férfiak a helyszínen tartózkodókkal nem törődve lövöldözni kezdtek, majd nem sokkal később visszamentek a metróba és eltűntek. Feltételezhetően a metróban van filmes rögzítés, ahogy mindenhol, ennek ellenére a támadókat a rendőrség nem tudta kézre keríteni. Ugyanakkor hírt adtak róla, hogy „embervadászat” indult, minden erőt bevet a belga rendőrség, hogy a lövöldözőket megtalálja.
Másnap két férfi érkezett ugyanoda, a magyar szívvel szomorú emlékeket ébresztő Clemenceau állomásra, ez alkalommal meg is sebesült valaki a lövöldözés során. A fickók távoztak, a rendőrség bottal ütötte a nyomukat. Péntek hajnalban ismét fegyverropogás hallatszott a főváros Anderlecht kerületének egy másik szegletében, ez már áldozatot is követelt, egy ember belehalt a sérüléseibe. Talán nem meglepő, hogy a támadók nem kerültek elő. A belga lapok pedig szorgalmasan írták a híreket, első helyre téve a rendőrség közleményeit, miszerint tényleg keményen dolgoznak a bűnözők megtalálásán, de nem olyan egyszerű, mint azt hinnénk. Ugyanis állításuk szerint a lövöldözők „tökéletesen ismerték a metrót”.
Magyarként inkább hüledezni lehet ezen, hiszen az olyan bűnöző, aki tömegközlekedéssel jár lövöldözni, inkább vígjátékokban szokott szerepelni. Egy Kalasnyikov azért nem egy zacskó szotyi, amelyet el lehet rejteni a zsebben. A médiában is leközöltek videókat és fotókat a támadókról, az arcuk is látszott. Ennek ellenére a rendőrség tehetetlen. Arra utalnak, hogy dörzsölt gazemberekről van szó, akik drogkereskedők, így egymás ellen harcolnak, és az egyenruhások tényleg keményen küzdenek, de nem lehet ilyen bitang erős ellenféllel felvenni a harcot. Pénteken azt is bejelentették, hogy Anderlecht utcáin több lesz a rendőr, és nehézfegyvereket is bevetnek a martalócok ellen.
Anderlecht egy tipikus brüsszeli kerület, flamand többségű, de hivatalosan kétnyelvű, van híres focicsapata. Természetesen rengeteg a bevándorló, ahogy Brüsszelben mindenhol, a 125 ezres lakosságból nagyjából 25 ezer a belga származású belga, bármit is jelentsen ez, százezren külföldről jöttek, vagy a szüleik érkeztek távolabbi országokból. De ez még nem tenné kötelezővé, hogy Kalasnyikovokkal rohangáljanak az utcán.
Csakhogy Belgium, az Európai Unió szíve egyben az európai drogkereskedelem egyik legfőbb elosztóközpontja is, vagyis nemcsak a politikát intézik legendás korrektséggel a Németalföldön, de a kábítószer terjesztését is.
Nemrégiben a korábbi AS Roma-legendát, Radja Nainggolant tartóztatták le, mert a gyanú szerint részt vett a zsiványosan jó, de igencsak erkölcstelen üzletben.
Jelenleg így néz ki tehát Brüsszel, amelyet csontig áthat a korrupció, az erőszak, a drogok, és nem mellékesen néha képes kormányt felállítani, amely bizonyos szempontból stabilnak mondható, de az esetek többségében nem. A belgák pedig elfogadják ezt.
Az egész Európai Unió elfogadja, hogy a központban maszkos alakok lövik agyon egymást gépkarabéllyal.
A belga lapok a negyedik lövöldözést követően kezdtek el igazán foglalkozni az üggyel, addig amolyan kicsi hír volt. A legfontosabb közlendő az volt szerdán, hogy nem jár a metró az ügy miatt, de délután kettőkor helyreállt a közlekedés. Ez hat órával a támadást követően történt, úgy, hogy senki se tudta, hol vannak a fickók, veszélyesek-e. Miközben lényegében kiderült, hogy Brüsszelben a rendőrség képtelen a rendet fenntartani, a Brussels Times angol nyelvű lap arról ír, hogy egy, a városban található pékség nyerte a legjobb croissant-nak járó elismerést valami neves versenyen. Nem kisebbítve a pékség érdemeit, azért furcsa, hogy ebben az időszakban nincs nagyobb felháborodás a városban, az országban, Európában.
Természetesen maga a költői kérdés is kicsit álságos. Ugyanis Brüsszel, Belgium és az EU ezt a helyzetet már természetesnek veszi. Ez csak nekünk, a lesajnált perifériának különleges, ugyanis nálunk nem rohangálnak símaszkos alakok az éjszakában gépfegyverekkel. Ha Magyarországon lövések dördülnek valahol, az vezető hír minden portálon, a rendőrség kivonul tíz autóval és lefotózzák a töltényhüvelyeket. Aztán kiderül, hogy riasztópisztoly vagy gázpisztoly volt, s mindenki megnyugszik. A művelt, gazdag és fennhéjázó Nyugaton pedig csatatérré változtattak egész városokat, kerületeket, lakónegyedeket a politikai döntéshozók, s elfogadták, hogy mostantól így fognak élni. Aki pedig nem így él, azt nácinak nevezik.
