A nemzeti érzelmű lengyelek nevében – akik évszázadok óta nagy barátai a magyar nemzetnek –, Magyarországon élő lengyel állampolgárként újból megkövetek (mint a Magyar Nemzetben 2020. május 4-én) minden magyar embert s a miniszterelnök urat azokért a sértő szavakért, amelyeket Donald Tusk megint, március 3-án az EU-csúcson intézett a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz.
„Korábban Tuskot mi is lengyelnek tartottuk. Tuskot országunk miniszterelnökévé is megválasztották a lengyelek 2007-ben. Amikor Orbán Viktort szintén megválasztották, immár másodszor (2010-ben) miniszterelnökké, több ízben is találkozott Tuskkal, akár a visegrádi együttműködés részeként, akár kétoldalú megbeszélések során. Emlékszem az egyik ilyen találkozóra, amikor is Tusk lengyel kardot ajándékozott magyar partnerének, Orbán pedig egy kis hordó magyar borral viszonozta ezt, majd barátian megölelték egymást. Úgy gondolhattuk, hogy mindig így lesz, hogy ilyennek kell lennie a lengyel–magyar barátságnak. Csakhogy bekövetkezett a lengyel kormányrepülőgép katasztrófája (2010. április 10-én), fedélzetén a Lengyel Köztársaság elnökével, Lech Kaczyńskival és 95 más kiváló személyiséggel.
Nemzeti gyász nehezedett az országra. Ekkor váltak szét a lengyel nemzet és Tusk útjai. A katasztrófa kiderítése céljából megindított nyomozást az orosz állam kezébe adták. Tusk és kormánya úgy viselkedett, mint a Népi Demokratikus Lengyelország kommunista lakájai az előző korszakban. A 2011 januárjából származó orosz jelentést az orosz fél szándékosan meghamisította, és úgy ferdítette el, hogy az a lengyelek, a lengyel pilóták felelősségét bizonyítsa. A lengyel jelentés (Jerzy Miller miniszter neve alatt) tulajdonképpen az orosz másolata lett. Ezért már korábban (2010 júniusában) megalakult Antoni Macierewicz miniszter vezetésével egy független parlamenti bizottság, amely vizsgálni kezdte a katasztrófa igazi – a világ elől addig elrejtett – okait.
Ezért Tuskra, akitől a nyomozás lefolytatásának módja függött, ettől kezdve Lengyelországban mint a haza érdekeinek árulójára tekintenek, s ha nincs a diplomáciai funkciója, amellyel megbízták a liberális Európai Unióban, valószínűleg felelnie kellene hazaárulásért.
Jelenleg Tusk olyan európai, aki a néppárt elnökeként együttműködik azokkal a liberális elitekkel, amelyek a keresztény gyökerű Európa, benne a mi országaink megsemmisítésére törekszenek, vagyis a barikád másik oldalán áll, nem úgy, mint Magyarország miniszterelnöke, aki a PiS-szel és elnökével együtt védelmezi közös hagyományainkat és szuverenitásunkat. Donald Tusk tehát európai, de már nem lengyel.”
Így jellemeztem Tuskot 2020-ban akkori szavaimat idézve röviden.
És most, 2025 márciusában újra kénytelen vagyok megkövetni Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét és az egész magyar népet Donald Tusk lengyel miniszterelnök újabb sértő szavaiért.
Történik mindez olyan helyzetben, amikor a magyar miniszterelnök minden erejével arra törekszik, hogy három év után végre békekötés szülessen Oroszország és Ukrajna között, hogy ne pusztuljanak százezrek – katonák és civilek – a két országban, hogy Ukrajna ne váljék városok és falvak egyre nagyobb romhalmazává, olyan országgá, amelynek Donald Trump amerikai elnök most még biztosíthat igazságos békét.
Tusk, csatlakozva az Európai Unió többi vérszívó vezetőjéhez, ügyet sem vet Trump békés erőfeszítéseire, állandóan csak hamisan Orbánt vádolja. Ő, aki egyszer már állt a rossz oldalon, Putyin és Oroszország oldalán, megakadályozva, hogy győzzön az igazság a szmolenszki katasztrófa ügyében, most – Brüsszellel együtt – megint a rossz oldallal ügyködik együtt, hogy tovább ömöljön az ukrán – és orosz – vér. Pedig az európai béke biztosítása most a legfontosabb ügy, ezért mi, lengyel hazafiak, keresztények hálásak vagyunk Magyarország miniszterelnökének törekvéseiért.
A szerző Magyarországon élő lengyel költő-író, a Magyarországi Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat egykori elnöke
