Vényköteles gyógyszerek áfájának 5 százalékról történő eltörlése (0 százalékra történő levitele)

A kampányban egyik ígéretük az volt, hogy minden gyógyszer áfáját eltörlik, de a megvalósításnál már csupán a vényköteles gyógyszerek esetében tették meg, amelyeknek eddig is 5 százalék volt az adójuk, s a betegeknek a teljes ár egy töredékét kell csupán megfizetni, mert a tb állja a másik részét. Így ez az áfacsökkentés nem igazán a betegeknél realizálódik, hanem legjobb esetben is a tb-kasszát érinti.

Ez a családi kasszában egy jelentéktelen tétel, de a magyar költségvetésben sem lesz látható hatása. Csupán a kommunikációban lehet használni, valójában egy tipikus látszatintézkedés.

Otthon start program kiemelt projektjeinek leállítása

Mivel az Orbán-kormányok az előző évtized közepétől kezdték és folyamatosan bővítették az otthonteremtési támogatásokat, ma már becslésem szerint minden nyolcadik honfitársunk, azaz a lakosság 12–15 százaléka olyan lakásban él, ahol az elmúlt évtizedben valamilyen támogatást igénybe vettek. A legfrissebb támogatási forma a múlt szeptemberben indított Otthon start program, amelynek első születésnapjára 60-65 ezer megkötött szerződése várható. Ehhez a programhoz tartozott egy újlakás-építési láb is, amelynek részeként öt év alatt csaknem 50 ezer lakás épülhetett volna meg. Ezt a lábat állították most meg annak ellenére, hogy ha hagyják végigfutni, akkor ebből az egy programból meg is tudták volna valósítani az ide vonatkozó kampányígéretüket.

A kormány megalakulása óta azonban erről a kampányígéretről már nem hallunk, helyette arról beszélnek, hogy bérlakásprogramot kívánnak indítani. Ez egybevág az uniós országajánlásokban megfogalmazottakkal. Azonban azt tudni kell, hogy az unió azért is várja el a bérlakásprogramok indítását, hogy el lehessen helyezni a migrációs paktumban elfogadottaknak megfelelő számú migránst. Tehát a kormány a paktum megvalósításához szükséges infrastruktúrát teremti meg jelenleg.

Ugyanezt az érvet halljuk jelenleg a kormánytól és a főváros vezetésétől is annak ellenére, hogy nálunk a lakásprobléma teljesen más, mint azokban az országokban, ahol a lakhatás és a migráció együtt kihívás.

Háztartások energetikai beruházásait támogató programok kereteinek felezése

A kormány átdolgozta az Orbán-kormány által az uniós pénzek felhasználására készített Helyreállítási és ellenálló-képességi tervet, s a háztartások energetikai beruházásait támogató programok korábbi keretét megfelezte. Ez azt jelenti, hogy a korábban tervezettnél jóval kevesebb pénz áll a rendelkezésre a lakossági napelem és a hozzá tartozó tárolórendszerek támogatására. Ez még azt is jelenti, hogy a lakosság ezután jóval nagyobb arányban kényszerül saját forrásból akkumulátorokat vagy napelemeket telepíteni, ha takarékoskodni kíván ezentúl, még ha a megtérülése hosszabb is lesz. A támogatások a szélerőművekre mennek, ami számos okból megkérdőjelezhető döntés (például keveset fúj a szél nálunk, s a kivitelezésnél sem jöhetnek szóba a magyar cégek), de biztosan nem tud ingyen áramot termelni a honfitársainknak.

Védett üzemanyagár ár eltörlése

A védett üzemanyagár egy maximum érték volt március 9. óta, azaz annál magasabb áron nem adhatták a benzinkutakon a magyar rendszámú gépkocsikba tankolóknak az üzemanyagot. A tiszás többség ezt június 27-től eltörölte, mondván, hogy már nincs szükség rá, mert csökkent a benzin és dízel ára a nemzetközi kereskedelemben. Mindezt tette úgy, hogy minden előrejelzés további drágulást vetített előre már rövid távon is.

Július végére mind a benzin, mind a dízel átlagára meghaladta korábbi védett árat, de a teljes júliusra havi átlagban még nem jelentett inflációt ez az intézkedés. Most a benzin augusztusi átlagára már a tavalyi 584 forint és a dízelé pedig a tavalyi 596 forint felett lesz, így már biztosan kimutatható lesz az üzemanyagok esetén is az infláció.

A Szombathely–Kőszeg (M87) és a Szombathely–Körmend (M86) gyorsforgalmi utak építésének eltörlése

A kormány leállította – állítólagos túlárazás miatt – a nyugat-dunántúli régió logisztikai integrációjának kulcsfontosságú projektjeit, így mivel uniós forrást később már nem lesz lehetőség bevonni, ezeknek a beruházásoknak nemcsak a határideje csúszik, hanem kilátástalanná vált a megvalósításuk. A döntés a térség gazdasági versenyképességét veszélyezteti. Minden esély megvan rá, hogy ezzel teljesen kimaradunk a cseh–osztrák–szlovák–szlovén–olasz észak–dél irányú kereskedelmi forgalomból, aminek e területen évezredes hagyományai vannak, hiszen már a borostyánkő út is itt vezetett az ókorban.

Vitézy Dávid azt javasolta, hogy utazzanak vonattal azok, akik ezt a gyorsforgalmi utat hiányolják. Sajnos e szavak tudatlanságra vagy nagyfokú felelőtlenségre vallanak, hiszen nemcsak a személyforgalmat kell megoldani a térségben, hanem a teherforgalom, a nemzetközi kereskedelem is csak úgy tudna fejlődni e területen – ami megszüntethetné Kőszegnek a Rákosi-rendszer óta tartó zsákutca szerepét – ha megépülhetne a gyorsforgalmi út.

Az ilyen döntésekkel szigeteljük el magunkat az európai vérkeringésből, s vágjuk el a lehetőségét is annak, hogy az adottságainknak megfelelő GDP-növekedést elérhessük. Valóban sajnálatos!

A Békéscsaba–Berettyóújfalu (M47) és a Békéscsaba–Nagyszalonta/Mérték (M44) gyorsforgalmi utak építésének eltörlése 

A Vas vármegyeihez nagyon hasonló döntés született Békés vármegyében is. Békéscsaba – Berettyóújfalu (M47) és a Békéscsaba–Nagyszalonta/Mérték (M44) gyorsforgalmi utak beruházásának leállítása is gazdasági fejlődési lehetőségtől fosztja meg a térséget. Békéscsabának csomóponti szerepe alakulhatott volna ki Szerbia és Románia viszonylatában. A gyorsforgalmi út nemzetközi kereskedelemben betöltendő szerepét nem tudja átvenni a Vitézy Dávid által oly nagyon kedvelt vasút.

E beruházások leállításával biztosan többet veszítünk, mint amennyit megtakarít a nem megépítéssel a kormány.

Balatoni körvasút Balatonfüred–Tapolca–Keszthely szakasz villamosításának eltörlése

A balatoni körvasút Balatonfüred–Tapolca–Keszthely szakasza teljes villamosításának törlése ellehetetleníti a nyugat-balatoni térség gazdaságának és idegenforgalmának fejlődését. A Balatonfüredtől nyugatra eső települések idegenforgalma már a rendszerváltás előtt is jóval erősebben jelent meg küldőterületként Bécs, Sopron, Szombathely, illetve szlovéniai területek felé, mint a Balatonfüredtől keletre eső településeken. Míg a keleti területek Budapesthez kötődnek, a nyugatiak töredékannyira sem. Azért lenne fontos a nyugati terület vasútfejlesztését megvalósítani, mert ezzel komoly lendületet kaphatna a nemzetközi idegenforgalom is, aminek jelentős fejlődési potenciálja van azokon a településeken. Erről mondunk most le, ha nem vizsgálja felül a kormány a döntését. Ez a vasút elsődlegesen nem a belföldi idegenforgalom szétterítését szolgálná, hanem a nemzetközi bővítését a térségben.

Itt megint többet vesztünk a spórolással, mint amit a kormány állít.

Mohácsi Duna-híd csökkentett műszaki tartalommal (az alföldi oldalon keskenyebb útpályával) való megépítése

A költségek csökkentése érdekében az alföldi oldalon nem 2×2 sávos, hanem 2×1 sávos közútként fog funkcionálni Mohács és az 51-es út között. Ez a csökkentés is jelzi, hogy a kormánynak nem prioritás Dél-Dunántúl és Bácska kapcsolatának erősítése, pedig mindkét térségünk gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlen lenne a megfelelő közlekedés biztosítása. Ennek a fejlesztésnek az indokoltsága is csak gazdasági szemlélettel érthető meg, tömegközlekedési fókusz kevés itt is.

Banki, biztosítói és telekommunikációs cégek díjstopjának eltörlése

Még Nagy Márton állapodott meg e területek szereplőivel tavaly év elején önkéntes díjstopban, ami június végéig tartott. Ezt a jelenlegi kormány nem tartotta fontosnak újratárgyalni vagy bármilyen, az ügyfelek érdekeit figyelembe vevő egyezségre sem törekedett. Költségvetési hatása nincs az egyezségnek, de az infláció csökkentéséhez komoly mértékben hozzájárult a szolgáltatások területén.

A díjemelések már júliustól megtörténtek, s jóval a jelenlegi inflációt felülmúló mértékben. Ezért lett már júliustól a teljes szolgáltatási szféra inflációja 4,7 százalék.

Banki kamatstop eltörlése

Szeptember 30-i határidővel fogja kivezetni a 2022. január 1-jén indult kamatstopot a kormány. 

Kkv-k 3 százalékos likviditási hitelének eltörlése

A kkv-k számára elérhető fix 3 százalékos likviditási hitelkonstrukció tavaly október 6-án indult el a Széchenyi-kártya-program részeként. A legkisebb cégek számára is jól tervezhető, egyszerű, már egymillió forinttól igényelhető hitelkonstrukció szinte újraindította a vállalati hitelezést, s egyik összetevője volt annak, hogy az idén mind az első, mind a második negyedévben jóval az uniós átlag feletti 1,7 százalékos GDP-volumennövekedést értünk el az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A kormány azonban július 15-től megszüntette ezt a támogatott lehetőséget.

Kis benzinkutak kompenzációjának eltörlése

A kis, családi tulajdonú benzinkutaknak ígért az Orbán-kormány a védett üzemanyagár miatt elszenvedett veszteségeik kompenzálására literenként 20 forintos vissza nem térítendő támogatást, amit a kormányváltást követően kaphattak volna meg a töltőállomások, hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához. A megígért kompenzáció kifizetését a Tisza-kormány nem hajtotta végre.

A Mol különadóját emelték, de az nem került bele a rezsivédelmi alapba

A Molnak a Brent és az Urali kőolaj beszerzési ára közti különbözetéből fakadó nyereség (spread) 5 dollár feletti részének 95 százalékát kellett az Orbán-kormányok alatt befizetni a rezsitámogatási alapba, ami a rezsicsökkentés támogatásának forrását adta. A Tisza-kormány a 2–5 dollár közötti rész 50 százalékát is elvonja már augusztustól, de fontos megjegyezni, hogy ezt az összeget nem teszi bele a rezsitámogatási alapba, hanem a költségvetésbe megy, azaz nem célhoz kötötten kell felhasználni.

Nincsenek feltöltve a gáztározók olyan mértékben, mint a korábbi években voltak ilyenkor

Idén augusztus 1-jén a magyar gáztározók töltöttsége 61 százalék volt, ami messze elmarad a korábbi évek nyár végi 90 százalékos csúcsértékeitől. Ha a nyári, olcsóbb beszerzésekből elérhető betárazás nem megfelelő mértékű, akkor legrosszabb esetben hiány merülhet fel a téli időszakban, de ha a hiányig nem is jutunk el, a téli azonnali vásárlások megnövelik az árakat. 

Áramvásárlás külföldről ötszörös áron az azonnali tőzsdén

A paksi erőmű termelésének kiesése miatt nagyobb mennyiségben kellett külföldről vásárolnunk áramot. Ez a többletigény már tervezhető volt korábban is, de a kormány nem tervezetten, azaz olcsóbban, hanem azonnali beszerzésként, ötszörös áron vásárolt, óriási többletköltséget generálva a költségvetésben.

Az adósságfék szabályozást gyengítették

A kormány a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosításával megágyaz az ország eladósításának!

Az alaptörvényben van egy úgynevezett adósságszabály, amely szerint a parlament nem fogadhat el olyan éves költségvetést, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a GDP felét, illetve amíg meghaladja – mint most is, amikor a magyar államadósság tavaly december 31-én a GDP 74,6 százaléka volt –, addig csak olyan költségvetést fogadhat el, amely a GDP-arányos államadósság csökkentését eredményezi. Ettől az adósságszabálytól abban az esetben lehet eltérni, ha a nemzetgazdaság tartósan és jelentősen visszaesik.

Hogy mi számít ilyen visszaesésnek, azt egy külön törvény mondja meg. Eddig visszaeséseként kellett értelmezni minden olyan esetet, amikor az éves GDP-volumennövekedés negatív, azaz csökkenés mutatható ki. A kormány most ezt úgy módosította, hogy az is visszaesésének minősül, ha a megelőző három év összesített GDP-volumennövekedése az aktuálisan rendelkezésre álló adatok szerint nem haladja meg az egy százalékot. Tehát a Tisza szerint nemcsak a negatív növekedés a visszaesés, hanem a kismértékű pozitív növekedés is, ami értelmetlennek tűnik ugyan szakmai szempontból, de ennek a megerőszakolt definíciónak a következtében a hároméves stagnálás esetén is alkalmazható az alaptörvénybeli adósságfék-szabályozás szerinti kivétel, lehet államadósság-növelő költségvetést elfogadni.

3 milliárd euró hitelfelvétel (devizakötvény-kibocsátás) külföldről

Július 3-án egy jelentős mértékű kötvénykibocsátást hajtott végre az ÁKK. Ez azért is érdekes, mert a költségvetés módosítása előtt felvették ezt az ezermilliárd forint feletti, nagymértékű hitelt, ami aztán a júliusi magas szuficitben (többletben) meg is jelent. Pontosabb kalkuláció mellett elegendő lett volna alacsonyabb összegű hitelfelvétel is, ami a későbbi kamatköltséget csökkenthette volna.

Szén-dioxid-adó megszüntetése és az eddig befizetett összegek visszafizetése

Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2026 áprilisában jogerősen kimondta, hogy a magyar állam által 2023-ban bevezetett szén-dioxid-kvótaadó szembemegy az uniós joggal, ezért vissza kell fizetni az érintett nagyvállalatainknak a bruttó 289 milliárd forintot, amire a július 31. utáni 90 napban kerül sor.

Az adó 2023-as bevezetésekor illeszkedett a háborús veszélyhelyzetre hivatkozó különadók sorába, amelyek bevételeit közvetlenül a rezsivédelmi alapba irányították a lakossági energiaárak támogatására. A kabinet gátat akart szabni annak, hogy a Magyarországon működő gyárak a náluk felszabaduló vagy fel nem használt ingyenes kvótákat a nemzetközi tőzsdéken értékesítsék, és az abból származó tiszta hasznot kivigyék az országból anélkül, hogy az a hazai gazdaságot vagy környezetvédelmet szolgálná. A kormány hangsúlyozta, hogy a klímavédelmi célok és a zöldátállás költségeit nem a magyar családoknak, hanem a legnagyobb kibocsátású, jellemzően multinacionális és hazai ipari óriáscégeknek kell állniuk, ezért történt az uniótól ingyenesen kapott kvótákból származó „extraprofit” megadóztatása. Ezt támadták meg a multik külföldön, s nyerték meg a pert.

Az ügyben a végső szót a végső szót a magyar hazai bíróságoknak kellett volna kimondaniuk az egyes vállalatok (Mol, Nitrogénművek stb.) egyedi pereiben. Ez azt jelenti, hogy a kifizetések nem egyszerre, hanem a bírósági ítéletek megszületésének ütemében, 2026 végén, 2027-ben vagy akár még később váltak volna esedékessé, ahogy a perek lezárulnak. Ezt hozta most előre a kormány, s fizeti ki a multiknak a GDP 0,3 százalékát is elérő összegeket, ami jelentősen emeli a hiányt és ezzel együtt az államadósságot is.

Összegezve

Az intézkedések azt mutatják, hogy a lakosság életszínvonalát javító intézkedések nem születtek. Ellenben a multik profitját növelő lépéseket már tettek, s várhatóan továbbiakra is készülnek, mivel az uniós és az OECD által kiadott országajánlásban is szerepel például a multik jelenleg a GDP két százalékát is elérő különadójának eltörlése. Már ebből a 20 intézkedésből is több olyan van, amely az inflációgerjesztő hatású, s várhatóan további intézkedések esetében sem tartja elsődleges céljának a kormány az infláció alacsony szinten tartását. 

Bárcsak ne lenne igazam!