Egy vérbeli propagandista pályaíve

Bod Tamás Gyulán sosem fog labdába rúgni, mert ahhoz túl jól ismerik az emberek.

Mezõhegyes, 2016. április 7. Bod Tamás, az Együtt gyulai választókerületi elnöke a párt mezõhegyesi lakossági fórumán 2016. április 7-én. MTI Fotó: Rosta Tibor Fotó: Rosta Tibor

Szolgalelkű, politikai szolgálóleány, cinikus értékrendű – többek között ezekkel a jelzőkkel minősíti a Békés megyei helyi sajtó munkatársait – úgy általánosságban – egy Bod Tamás nevű, egyébként gyulai lakhelyű médiamunkás a Népszavában megjelent cikkében (Vidék, propaganda, hazugság [Avagy miért van szükség a majdani demokráciában helyi független sajtóra?], 2020. szept. 26.). A Békés megyei helyi sajtót pártvezérelt rabszolgasajtónak, propagandának titulálja. A magát lánglelkű, „függetlenobjektív” újságírónak láttató Bodot egy – mondjuk – dunántúli Népszava-olvasó még talán hitelesnek is tartja, hiszen csak a jól ismert balliberális paneleket olvassa vissza a Békés megyei sajtóval kapcsolatban.

Gyulán azonban más az akusztikája Bod megnyilvánulásainak, helyben ugyanis jól ismerik, tisztában vannak előéletével és azzal, hogy egyébként szakmányban írogat a Magyar Narancsba fideszes politikusokat lejárató cikkeket. A gyulaiak meghallják hangjában a diszharmóniát, a sok-sok hamis hangot. Bod Tamás ugyanis a magukat „függetlenobjektív”, liberális újságírónak előadó ellenzéki pártpropagandisták állatorvosi lova. Életútja minden olyan jellegzetességet magában foglal, amelyek a függetlenség és szakmaiság leple mögött is világosan láthatóvá teszik a gyűlöletteli elfogultságot és a felkészületlenséget.

Ki is tehát az az ember, aki önmaga ácsolta erkölcsi piedesztálról gyalázza a Békés megyei helyi sajtó tisztességes, szerény jövedelmükért sokat dolgozó, jellemzően lokálpatrió­ta munkatársait?

A kollégáin a „hírek szentségét” számonkérő Bod „függetlenségét” minden bizonnyal megalapozta az a bőséges négy esztendő, amikor 2002-től a Békés Megyei Önkormányzat szocialista elnökének, Varga Zoltánnak volt a sajtósa. Ha ezt követően elfogulatlanságát lehetett növelni, akkor az minden bizonnyal 2012 és 2019 között történt, amikor az Együtt nevű párt megyei vezető tisztségviselője volt és több választáson is megmérette magát. Választási eredményei tökéletesen mutatják, hogy az akkorra már majd két évtizedes médiamunkásmúltat maga mögött tudó Bod Tamást mennyire tartják hitelesnek azok, akik között él, akik kezdettől nyomon követhették pályafutását.

Miután 2012-ben bejelentette, hogy feladja addigi „független újságírói” pályafutását, és a diktatúra ellen indítva elszánt harcot a politika mezejére lép, rögtön országgyűlési képviselő szeretett volna lenni. Mint az objektív újságírás ikonja, természetesen a baloldali összefogás (MSZP–Együtt–DK–PM–MLP) jelöltjeként indult a Gyula központú választókerületben 2014-ben. Kampányában mindent bevetett, ami tőle várható volt: rágalmakat, hamis ígéreteket, közös fórumokat Bajnai Gordonnal, Gyurcsány Ferenccel.

Kifejezetten szemtelen megnyilvánulásokat engedett meg magának a Fidesz köztiszteletben álló országgyűlési képviselőjével, az újraválasztására készülő Kovács József kórházigazgatóval szemben. Mindez elégtelennek bizonyult, Kovács magabiztos győzelmet aratott, míg Bodnak be kellett érnie a politikában sportértékkel nem bíró második helyezéssel. Rá­adásul a baloldali összefogás országos eredménye alatt teljesített, sőt a választókerületben a baloldali összefogás pártlistája is több szavazatot kapott, mint Bod. Megjegyzem, hogy az általa a „Fidesz helyi ökle” és „propagandakiadvány” minősítésekkel illetett Gyulai Hírlap a legsemmitmondóbb sajtótájékoztatójáról, a legszánalmasabb politikai performanszáról is ­kitartóan és tárgyilagosan beszámolt.

De egy igazi „független újságíró” nem adja fel, ezért Bod 2014 őszén a gyulai polgármesteri tisztségért is ringbe szállt ellenem, természetesen a baloldali összefogás jelöltjeként. Ezúttal még nagyobb vereséget szenvedett, mint tavasszal. Bod Tamás gyulai megítélését nem is a szerény 16,52 százalékos eredménye mutatja meg, hanem az a tény, hogy a baloldali pártok listájára szavazók 42 százaléka sem rá voksolt, nem szerette volna rábízni a város vezetését.

A testületbe végül bekerült, ám ennek története plasztikusan ábrázolja jellemének fogyatékosságait. Ugyan elindult egyéni választókerületben is, de ott sem kértek belőle, így csupán a baloldali összefogás kompenzációs pártlistájáról, mint listavezető szerzett mandátumot. A képviselő-testület alakuló ülésén derült ki, hogy listás mandátumát is csak csalással tudta megkaparintani. A helyi DK ugyanis nyilvánosságra hozta azt a teljes bizonyító erejű magánokiratot, amelyet Bod a választás előtt írt alá. Ebben Bod Tamás kötelezte magát arra, hogy ha a baloldali összefogás nem győz egyetlen egyéni választókörzetben sem és listán is csupán egyetlen mandátumot szerez, akkor lemond listás képviselői helyéről, és átengedi azt a DK számára. Amikor azonban az általa előzetesen vállalt feltételek bekövetkeztek, azaz minden választókörzetet a Fidesz nyert és a baloldali összefogás listán is csak egyetlen mandátumot ért el, akkor inkább becsapta politikai harcostársait, és megtagadta írásban vállalt kötelezettségét, megtartotta a mandátumát. Öt évig jelentéktelen figuraként ült a gyulai képviselő-testületben, az alkotómunkából kihúzta magát, álhírek gyártásával foglalatoskodott.

Politikai pályájának csúcspontját a 2018-as parlamenti választásokon érte el. Talán ő is belátta, hogy Gyulán sosem fog labdába rúgni, mert ahhoz túl jól ismerik az emberek, ezért az orosházi központú választókerületben próbálkozott. Az Együtt jelöltjeként indult. Személyes teljesítményéről, felkészültségéről és hitelességéről a dél-békési választópolgárok egyértelmű véleményt alkottak: Bod Tamás 1,1 százalékos eredményt ért el, már ha egyáltalán ezt lehet eredménynek nevezni.

Politikai hattyúdalát a 2019-es őszi önkormányzati választási kampányban adta elő. Összeállt Galbács Mihály volt fideszes képviselővel, akit a helyi futballklub élén folytatott korrupciógyanús tevékenysége miatt még 2018-ban kizártunk a Fidesz-frakcióból. Az önkormányzati közbeszerzéseket támadták rágalmaik­kal. Előtte öt éven keresztül Bod és Galbács is megszavazta az összes közbeszerzési eljárás eredményét. Ez felvet egy kérdést. Bod olyan ostoba, hogy öt évig a szeme előtt zajlott a sok szabálytalan közbeszerzés és ő – a nagyszerű tényfeltáró újságíró – nem vette mindezt észre, vagy pedig jól tudta, hogy egy hazug lejáratókampányban vesz részt. A választópolgárok mindezt eldöntötték tavaly október 13-án: a városvezetést újraválasztották, a Fidesznek pedig harmadjára is kétharmada van a testületben.

Bod Tamás azóta ismét ellenzéki propagandistaként szolgál balliberális újságoknál. Egy dologban következetes az elmúlt tíz évben: Gyulán lakó emberként Gyula városról és a ­gyulaiak által megválasztott fideszes politikusokról kizárólag rosszat ír, álhíreket gyárt és tényeket ferdít el. Azok iránt a helyi újságírók iránt pedig engesztelhetetlen haragot érez, akik bár munkájukat tisztességgel, becsülettel, lakóhelyük iránti elkötelezettséggel végzik, de Bod Tamás elvárásainak nem kívánnak és nem is tudnának megfelelni, mert más véleményük van a világ dolgairól. És így van ez jól.

A szerző Gyula város polgármestere