Még a balos GKI is beadta a derekát

Minden előrejelzés derűlátó, s a legtöbb elemzés arra lyukad ki: a kormány jól kezelte a pandémiás időszakot.

Budapest, 2015. június 5. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke az Új Köztársaságért Alapítvány és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége európai parlamenti képviselõcsoportjának Új munkahelyek az új gazdaságban címû konferenciáján a budapesti Mozsár Kávézóban 2015. június 5-én. MTI Fotó: Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs

Csak úgy sorjáznak a berobbanó magyar gazdasággal kapcsolatos jó hírek, s a napokban nem várt helyről érkezett megerősítés: az IMF jelentősen javította a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzését. Miközben májusban még 4,3 százalékos növekedést vártak a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap szakértői, a minap kiadott jelentésükben már 6,2 százalékos bővülést jeleznek előre a magyar gazdaságban erre az évre. Pontosan ennyit valószínűsít a Magyar Nemzeti Bank is az inflációs jelentésében. Mindenesetre az IMF közgazdászai a prognózisban kiemelik, hogy a kormány gyorsan és határozottan reagált a válságra. Ennek kapcsán pedig elismerően írnak a gazdaságvédelmi intézkedésekről, a támogató költségvetési politikáról, a munkahelyek megvédéséről és a beruházások ösztönzéséről.

Közben ne feledjük, hogy felettébb pozitívak voltak az elmúlt hetek visszajelzései is. Például

az Európai Bizottság és a Takarékbank is növelte a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzését, utóbbi már 7,7 százalékos növekedést vár,

júniusban pedig öt helyet léptünk előre a versenyképességi rangsorban. Úgy tudtunk javítani, hogy közben Magyarországon – a koronavírus okozta gazdasági sokk miatt – ötszázalékos visszaesés volt, s ötlépcsős ugrásunkkal mi voltunk a legkiemelkedőbbek a közép-európai mezőnyben. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérése szerint a nálunk működő német vállalatok 88 százaléka ismét Magyarországot választaná beruházásához.

Tegyük azt is hozzá, hogy

minden fontos gazdasági előrejelzés derűlátóbb a kormányénál, s a legtöbb elemzés ugyanarra lyukad ki: a kormány jól kezelte a pandémiás időszakot.

Nem is beszélve arról, hogy a legnehezebb járványidőszakban is nőttek a keresetek Magyarországon. A KSH közlése szerint áprilisban 440 600 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 ezer forint volt, s mindkettő tíz százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A felsorolt gazdaságpolitikai bizonyítványok nem pusztán azért kellenek, hogy a mindenható nemzetközi pénzpiacok és az Európai Unió előtt „sármosak” legyünk, hanem azért is: itthon is hűtsék a kedélyeket. Láss csodát,

a kormánnyal állandóan kritikus GKI Gazdaságkutató Zrt. is módosította idei növekedési előrejelzését: a márciusi 4,3 százalékról nagyon jelentősen, hét százalékra emelte júniusi prognózisában.

A Vértes András fémjelezte intézet a kiugróan nagy változtatást a válságból történő, vártnál gyorsabb eddigi kilábalással, az előző negyedévhez viszonyítva harmadik negyedéve tartó gyors növekedéssel, a járvány harmadik hullámának kifutásával és a gazdasági várakozások kedvező alakulásával magyarázta.

Mi kell ennél több? Például az, hogy a kormánnyal kritikus ellenzék és szakértői holdudvar, de leginkább a választópolgárok is bízzanak abban: a tavalyi, a mostani és a jövő évi, úgynevezett költségvetési fűtés azért szükséges, mert a gazdaságot ténylegesen újra kell indítani, s az akcióterv végrehajtása lehetővé teszi, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a költségvetés eszközeit is felhasználja a kormány, hogy mindenki, aki elveszítette a munkahelyét, vissza tudja szerezni vagy új munkahelyet kaphasson, továbbá minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia az üzletét, újra tudja indítani, illetve lehetőség szerint tovább tudja fejleszteni. A cél az, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legsikeresebb országa közé tartozzon, a válságot pedig továbbra sem megszorításokkal, hanem a támogatások növelésével és adócsökkentésekkel kezelik, a költségvetési hiányt és az államadósságot ismét csökkenő pályára állítják. S 2022-ben – a polgári kormány korábbi költségvetéseihez hasonlóan – szinte minden terület több forrással gazdálkodhat, mint egy évvel korábban.

A szóban forgó elemzésekből egyértelműen kiderül, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetően a járvány erős, ellenálló és kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért. Erre varrjon gombot bárki!

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

(A borítóképen Vértes András. Fotó: Mohai Balázs/MTI)