A drog fog diktálni, ha engedik

A fiatalok egyre korábban próbálják ki a kábító hatású szereket, és a 14-17 éves korosztályban már minden harmadik fiatalnak van ilyen tapasztalata.

Téglásy Kristóf, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ifjúságügyi főosztályának vezetője szerint le kell számolni azzal a tévhittel, hogy létezik könnyű drog és kemény drog. Téglásy szerdán egy, a témában rendezett budapesti kiállításon arra figyelmeztetett, hogy minden kábítószerhez hozzá lehet szokni, és minden drognak súlyos hatása lehet a későbbiekben. A főosztályvezető elmondta, hogy a fiatalok egyre korábban próbálják ki a különböző kábító hatású szereket, és a felmérések szerint a 14-17 éves korosztályban már minden harmadik fiatalnak van ilyen tapasztalata.

Hozzátette: azt kell megértetni a fiatalokkal, hogy aki kábító hatású szerrel él, azt a szer megváltoztatja, és onnantól kezdve már nem ő irányítja az életét. Arról beszélt, hogy nem tudnak a fiatalok helyett dönteni, de fel kívánnak mutatni értékeket, kapaszkodókat, amelyek segítségével azok a szermentes élet mellett dönthetnek.

Hatékony válasz a C-lista

A dizájnerdrogok terjesztésének áprilisi betiltására utalva a főosztályvezető azt mondta, a kormány hatékony választ adott az úgynevezett C-lista megjelenítésével, és azzal, hogy már az új szereknek az országba való behozatala, továbbá átvitele, kereskedelme is büntetendő. Utalt arra is, hogy C-lista megjelenése utáni hetekben csaknem a tizedére esett vissza a toxikológiai osztályokra ilyen drogok miatt bekerülők száma. (A C-lista az április 2-i kormányrendeletben jelent meg, és a tiltott pszichoaktív anyagokat tartalmazza.)

Téglásy Kristóf minderről a Bodies2 kiállításhoz kapcsolt drogprevenciós kiállításon beszélt, ahol az újságíróknak bemutatták a témában meghirdetett országos kisfilmkészítő verseny egyik díjazott alkotását.

Zárt körök

Fülöp Valter, Budapest rendőrfőkapitányának bűnügyi helyettese arról beszélt, hogy a rendőrség erre szakosodott egysége a fővárosban mintegy 150 eljárást indít évente kábítószer-terjesztők, -termesztők, -kereskedők ellen, és ezekben az eljárásokban tavaly ötven terjesztő került előzetes letartóztatásba.

Elmondta, hogy a magyarországi drogpiacra jellemző a külföldi, főleg az afrikai és vietnami terjesztők jelenléte. Közlése szerint az előbbiek főként a marihuána alapanyagául szolgáló vadkendert termesztenek, illetve terjesztenek, utóbbiak pedig főképp kokaint. Fülöp Valter hozzátette, hogy mindkét kör zárt közösséget alkot, ezért nagyon nehéz ezekhez hozzáférni. Kitért arra: az afrikai drogterjesztőkre jellemző, hogy magyar nőkkel ismerkednek össze, hogy velük élettársi kapcsolatot, házasságot kössenek, és így letelepedhessenek Magyarországon. A nőket pedig arra „használják„, hogy Dél-Amerikából futárként drogot csempésszenek. Tavaly Budapesten 18 kábítószer-terjesztő afrikait fogtak el.

Fülöp Valter arról is beszélt, hogy az elmúlt években a drogpiac átstrukturálódott, és a klasszikus drogok irányából a pszichoaktív anyagok, a dizájnerdrogok felé tolódott el a fogyasztás, ugyanakkor még nagymértékben jelen vannak a különböző amfetaminszármazékok és a marihuána is. Közlése szerint a bűnüldözőknek nem lehetnek illúzióik a dizájnerdrogokat árusító boltok bezárása után sem, mert a terjesztők feltehetően magánlakásokban kereskednek, és az interneten próbálnak drogokat kínálni, ez pedig a rendőrségnek újabb kihívásokat jelent.

A szervezők tájékoztatása szerint azért kapcsolták a Bodies2 kiállításhoz a drogprevenciós eseményt, mert az előbbi a testtudatosságra, az egészségre próbálja a figyelmet irányítani, míg az utóbbi azzal szembesíti, sokkolja a látogatókat, hogy hova vezethetnek a drogok, a függőségek.

Szlovákiáig értek a szálak

Csákó Ibolya, az ORFK bűnügyi főnyomozója a szlovák és magyar hatóságok közös nyomozásáról tartott szerdai sajtótájékoztatón arról számolt be: egy budapesti családi vállalkozás működtette azt az internetes céget, amely úgynevezett dizájnerdrogokat árusított, és heti kétszeri postázással mintegy háromszáz embernek árulta a bódító hatású szereket.

A budapesti cég, amely már hosszú idő óta különféle bódító hatású, pszichoaktív anyagokat, kábítószereket árusított, az ilyen szereket tiltó rendelet áprilisi hatályba lépése után működését Szlovákiába helyezte át, és ott csomagolva csempészték Magyarországra a Kínából nagyobb tételben postán rendelt termékeket. Hetente kétszer 150–180 csomagot adtak át a futárnak, így május 8-ától június 4-éig, az elfogásuk napjáig mintegy 220 kilogramm különféle vegyületű anyagot árusítottak csaknem 22 millió forint értékben – mondta el a főnyomozó.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a céget egy 50 éves nő, 33 éves élettársa, valamint az asszony 28 és 29 éves fia működtette. A négy gyanúsítottat a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai a szlovák társszervekkel közösen fogták el Budapesten. XII. kerületi lakásukban 194 különféle fajtájú, előre csomagolt kábítószergyanús anyagot foglaltak le, a szlovák rendőrök pedig Komárnóban egy telephelyen – ahol csomagolták és szortírozták az anyagokat – 4 kiló kábítószergyanús terméket és egyéb bizonyítékot találtak.

Dr. Zacher Gábor, a Péterfy Sándor utcai Kórház toxikológiai osztályának vezetője az MNO-nak elmondta: teljesen átlagos dolog, hogy a terjesztők úgy próbálják kijátszani a hatóságokat, hogy másik ország területére is kiterjesztik tevékenységüket: Előfordul, hogy például Szlovákiából, Szerbiából hozzák be az anyagokat, amelyek egy személyautó csomagtartójában is bőven elférnek.

Zacher Gábor az MNO-nak adott korábbi interjújában arról is beszélt, évi 900-1000 túladagolással találkoznak országszerte. Amíg azonban a hírekben főszerepet kapó Gina csupán egy vegyülettel támad, addig évente 200 ezer új szintetikus stimuláns kerül a piacra.

A hatóságok zárolták a futárszolgálat utánvételi számláján található 20 millió forintot, amely a postán feladott csomagok értékesítéséből származik.

A rendőrség kezdeményezte, hogy függesszék fel a weboldal működését, amely jelenleg is elérhető, rajta több termék részletes leírását lehet elolvasni. Csákó Ibolya a sajtótájékoztatón megjegyezte, az új dizájnerdrogok 2005-től jelentek meg Európa-szerte, Magyarországon pedig 2008-ban szembesültek először ezzel a helyzettel. Az alezredes felhívta a figyelmet arra, hogy a nyári szünidőben újra fellendülhet ez ilyen anyagok iránti kereslet, és arra figyelmeztetett, hogy még az eladók sem tudják pontosan, milyen hatással lehetnek a különféle vegyületek az emberi szervezetre.

A dizájnerdrogok visszaszorítását célzó rendelet – amely a konkrét szerek mellett az alapvegyületeket felsoroló listát is tartalmazza – idén április 3-án lépett hatályba.