Elakadásjelző Berlinben

Pár hónapja sokan még a CDU elnökváltásához fűztek reményeket, ám a Merkel után a kereszténydemokraták élére álló Annegret Kramp-Karrenbauer láthatóan nem vált be. De okos ez a Merkel asszony!

Berlin, 2019. május 27. Angela Merkel német kancellár (j) és Annegret Kramp-Karrenbauer, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke sajtótájékoztatót tart az európai parlamenti választások után Berlinben 2019. május 27-én. MTI/EPA/Clemens Bilan Fotó: Clemens Bilan

Kigyulladt az üzemanyagszint-jelző a múlt héten az autómban, a német járműipar kiváló termékében. Semmi gond, mondom magamban, van még ilyenkor benne benzin bőven. Jöttem-mentem a kocsival, térültem-fordultam, pünkösdkor felmentünk a Normafához. Elég volt csak tegnap tankolnom. Angela Merkel nagykoalíciós kormányán – a német politikai ipar kevésbé kiváló termékén – már hosszú hónapok óta villog a benzinkutat jelző lámpa. Nincs már benne kakaó, elfogyott a szufla, és sehol sem lel üzemanyagra. Csak idő kérdése, mikor fullad le, az út mentén hagyva szomorú gazdáit, a keresztény uniópártokat és a szociáldemokratákat. És akkor nincs más hátra, mint kitenni az elakadásjelző háromszöget.

A berlini nagykoalíció támogatottsága folyamatosan csökken. Igaz, olyan magasan, mint a Normafa, nem is járt soha. Friedrich Merz egykori CDU-frakcióvezető, későbbi elnökjelölt szerint a Merkel-kormány nemhogy 2021-et – a parlamenti ciklus végét – nem éri meg, de az idei szilvesztert sem. Pár hónapja sokan még a CDU elnökváltásához fűztek reményeket, ám a Merkel után a kereszténydemokraták élére álló Annegret Kramp-Karrenbauer láthatóan nem vált be. De okos ez a Merkel asszony! Maradni akarsz? Nevelj ki alkalmatlan utódot! A motor egyre csak döcög, a németek most már egyértelmű többsége váltást sürget. Az úttestre kihelyezett elakadásjelzőnek is beillik, hogy a politikai elit fantáziáját is megmozgatta egy ma debütáló brémai kísérlet. A Hanza-városban – egyben a legkisebb német tartományban – a szocdemek, a Zöldek és a radikális baloldali Linke ül tárgyalóasztalhoz egy lehetséges baloldali szövetség reményében.

Ami beválik Brémában, beválhat Berlinben is – vallják. Egy próbát minden bizonnyal megér a dolog. Mit is kockáztatnának a népszerűségükből és szavazóik­ból folyamatosan veszítő szociáldemokraták? Nem sokat. Mint a második világháború óta mindig, kormányon maradhatnának továbbra is a Weser partján; ez még mindig jobb, mint szép lassan rácsúszni az X tengelyre, Frau Merkel mellett. A Zöldek? Az egykor szilaj ökofundamentalistákból és nyugalmazott terroristákból álló párt ma – nevéhez méltóan – friss, üde, kicsattan az egészségtől, egyes felmérések szerint már a legnépszerűbb erő. Vezetői, Annalena Baerbock és Robert Habeck a berlini politika Bonnie és Clyde-ja, tündibündi változatban. A Frau résre húzott függöny mögül, kissé félve lesi őket a kancelláriáról, mint kisnyugdíjas a pénzespostást. Nincsen az sehol sem kőbe vésve, hogy csak a CDU adhat német kancellárt.

Mit nyerne a szélsőbalos Linke? Mindent. Ez a harc lesz a végső, csak összefogni hát! – ahogy az Internacionálé tartja. Bréma lenne az első nyugati tartomány, ahol a Linke kormányra kerül. Hihetetlen vagy sem, de ma Németországban – leánykori nevén: az NSZK-ban – momentán egy olyan párt kormányképességét latolgatják, amelynek gyökerei Walter Ulbricht és Erich Honecker Német Szocialista Egységpártjáig nyúlnak vissza. Mert óriási már a nyomás, hogy valamit, valamerre lépnie kell Európa vezető hatalmának. A korábban legalább a tárgyalások szintjén felmerült Jamaica-koalíció előre hozott választások nélkül nem opció többé. A liberálisok nem kérnek Merkelből, a Zöldek pedig jelen állás szerint akár a kétszeresére növelhetik 2017-es Bundestag-szavazatarányukat. A német politika áll, mint egy lefulladt autó, a marmonkannában két csepp benzin nem sok, annyi sincs. A Frau csak les a függöny mögül, számolja a napokat, vastagabb könyvet már nem vesz le a polcról. Európa legerősebb hatalma erőtlenül vág bele az EU vezetéséről szóló, kíméletlen vitákba.