Kutya nehéz olyannak hazudni, aki ismeri az igazat. Ez a kissé kifordított Esterházy-idézet arra a társadalompszichológiában ismert jelenségre is utal, hogy nagyon nehéz meggyőzni valakit olyasvalamiről, amiről eddig a meggyőzni kívánt fél teljesen mást gondolt. Egy ideig ugyan hajlamos az ember megváltoztatni a véleményét, de ha a beszélő érvei teljesen ellentétesek a befogadó eddigi ismereteivel vagy mindennapi tapasztalataival, sikertelen lesz a rábeszélés.
Így amikor annak idején Kóka János kijelentette, hogy dübörög a gazdaság és nagy a jólét, az emberek többsége ijedten kapott a pénztárcájához, vajon mit akar tőle megint elvenni a kormány.
A hazai ellenzék is nagyjából ebben a csapdában vergődik, különösen azért, mert – talán mondanivaló hiányában – mindent túlzásba visznek, ahogyan manapság mondják: túltolnak. Amikor arról sírják tele baráti sajtójukat itthon és külföldön, hogy Magyarországon nincs sajtószabadság, pláne hogy diktatúra van, az egyszeri ember szétnéz maga körül, s unottan megvonja a vállát: ugyan! Hasonló reakciókat vált ki, ha az ellenzék amiatt siránkozik, hogy mekkora a szegénység, és egyébként ez a létező világok legrosszabbika, mióta a Fidesz kormányoz.
Most nem szívesen hozakodnék elő a legfrissebb GDP-adatokkal, mert a hétköznapi embert kevéssé érdeklik ezek a statisztikai jelentések. Sokkal érdekesebb, mit éreznek ebből az emberek, hogy milyen a másik, a száraz számsorok mögötti Magyarország. Ha már társadalom-lélektan, az is alapvetés, hogy jobban hiszünk annak, akinek nem áll érdekében vagy éppen az érdekeivel ellentétes, amit mond.
Idézzük akkor Békesi Lászlót – kétszer is pénzügyminiszterként szolgált baloldali kabinetekben, s igazán nem vádolhatjuk azzal, hogy barátja lenne az Orbán-kormánynak –, aki a HVG-ben nyilatkozta, hogy a társadalom nagyon jelentős része ma már érdekelt abban, hogy a „rezsim” hosszabb távon fennmaradjon, egyre több a haszonélvező.
Az egykori szocialista politikus tehát úgy látja, hogy mindaz, amit történik ebben az országban, az az emberek többségének jó. Nagyon nehéz persze nem lehetett erre rájönni még egy szocialista közgazdásznak sem, hiszen ha harmadszor is kétharmaddal szavaznak az emberek egy politikai erőre, az talán mégiscsak jelent valamit. Mert az, hogy a Fidesz–KDNP ellenfelei jelenleg hiteltelennek és tökéletesen alkalmatlannak mutatják magukat, talán nem lenne elegendő ekkora választási győzelmekhez.
