Célpontban

Olyan össztűz alá vették az Orbán-kormányt, hogy ilyet talán még békeidőkben sem tapasztalhatott.

Budapest, 2020. április 6. Orbán Viktor miniszterelnök (k) szavaz az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. április 6-án. Mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes (b) és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter (j), mögötte Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetõje (b2). MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Nem vagyunk célpontok (#NotATarget) címmel futott a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának egyik híres kampánya, amelyet az Európai Unió is támogatott. Egy rövidfilm segítségével a szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy konfliktusos helyzetekben a Vöröskereszt és a Vörösfélhold munkatársait, önkénteseit sem kímélik. Genfi egyezmények ide vagy oda: vannak, akik minden jogi és erkölcsi szabályt semmibe véve megtámadják a segítségnyújtáshoz szükséges járműveket, ahogy az orvosokat és ápolókat is, sőt megsemmisítik az egészségügyi ellátás eszközeit. A film egy labdarúgó-mérkőzést mutat be, ahol felrúgják az egyik játékost, a hordággyal segítségére siető ápolót pedig lelövik. Az üzenete egyértelmű: ahogy a sportban, úgy a háborúban is vannak betartandó szabályok. Amit nem fogadnánk el a pályán, azt ne tűrjük el fegyveres összetűzések idején vagy bármilyen vészhelyzet esetében sem.

Vészhelyzet a koronavírus-járvány is. Szinte nincs olyan ország e bolygón, ahol a kormányok ne azzal foglalkoznának, hogy megmentsék állampolgáraik életét, biztosítsák a mindennapi élethez szükséges ellátásokat, legyen elegendő hely a kórházakban, rendelkezésre álljanak az orvosi berendezések. Mindenhol azon dolgoznak, hogy megőrizzék a munkahelyeket és a gazdaság motorjai ne fulladjanak le teljesen. Ha valamikor itt lenne az összefogás ideje, az most van. Ezt diktálja a józan ész és minden erkölcsi érzék.

Ehhez képest a hazai és a nemzetközi vizekről olyan össztűz alá vették az Orbán-kormányt, hogy ilyet talán még békeidőkben sem tapasztalhatott. A magyar ellenzéki politikusok olyan hangnemet és stílust engednek meg maguknak az Országgyűlésben, hogy a gyerekeket ki kell küldeni a nappaliból vagy ki kell kapcsolni a televíziót, ha ők is bent tartózkodnak a szobában. Egymás után jelentik fel saját hazájukat az Európai Bizottságnál, a balliberális tengely brüsszeli erői pedig az unió színpadáról fenyegetőznek, mert amit másnak lehet (ideértve Karácsony Gergely közgyűlés nélküli főpolgármesterkedését is), azt a magyar kormánynak nem szabad, még akkor sem, ha teljes erővel üzemel a parlament. Mindezek tetejében pedig valakik lesben állnak, és a forint gyengülésére próbálnak „játszani”.

A Magyar Nemzeti Bank több lépést tett annak érdekében, hogy megvédje a forintot. Így pillanatnyilag nem kifizetődő az árfolyam gyengülésére spekulálni. Ennek ellenére vannak, akiknek semmi sem drága, ha erről van szó: a forint elleni külföldi pozíciók állománya 2900 milliárd forint körüli! Hogy a háttérben kik bújnak meg, azt nem tudjuk. Sokan szeretnek a zavarosban halászni. Ilyen Soros György is, aki a 2008-as válság idején nem volt rest pénzügyi manővert indítani az OTP ellen. Mindezt úgy, hogy megsértette a piacbefolyásolás tilalmáról szóló szabályokat. Akkor, amikor Magyarország az összeomlás felé közeledett.

Akik amúgy naponta hangoztatják a szolidaritás fontosságát, akik évtizedek óta azzal vádolják Orbán Viktort, hogy békétlenséget szít, akik szavaik szerint annyira féltik a munkahelyeket és a gazdaságot, azok most, vészhelyzetben több fronton indítottak támadást a válságkezelésen dolgozó kormány ellen. Hogy ezzel valójában saját hazájuk védekezőképességét gyengítik, azzal nem törődnek. Ezek szerint ha hatalomról van szó, akkor nekik semmi és senki nem számít.

Akik háborús övezetben a humanitárius szervezetek dolgozóit támadják, azok a sérültek életét is veszélyeztetik. A Vöröskereszt rövidfilmje most is elérhető az interneten, szívből ajánlom a szívteleneknek is.