Biztos tartópillérek

Gazdasági eredményeink külföldön is kivívták az elismerést az ország teljesítménye iránt.

20200624 MN Budapest Gazdaságvédelmi Operatív Törzs Varga Mihály Magyar Nemzet fotó:Mirkó István

A gazdaságvédelem költségvetésének nevezte el a pénzügyminiszter Magyarország tegnap elfogadott büdzséjét, amely meghatározza a jövő évi pénzügyi mozgásteret. Az elmúlt években mindegyik költségvetés kapott egy találó nevet, amely fémjelezte az adott esztendő fontos célkitűzéseit. Az idei például a családok támogatásának büdzséje nevet kapta tavaly, miután Európában a nemzeti össztermékhez képest hazánk költi a legtöbbet a háztartások anyagi biztonságának megerősítésére. Az Orbán-kormány idején született meg a munkából élők költségvetése, a gyarapodás és az otthonteremtés büdzséje, a banki elszámoltatás vagy éppen a rezsicsökkentés költségvetése is.

Az elmúlt években elért gazdasági eredmények nem csak itthon, hanem külföldön is kivívták az elismerést az ország teljesítménye iránt. Ki gondolta volna jó pár évvel ezelőtt, hogy a Nemzetközi Valutalap hazánkat Európa egyik leggyorsabban növekvő gazdaságaként emlegeti? Pénzügyi szervezetek, hitelminősítők, elemzőházak értékeléseiben is rendre lehetett olvasni, hogy jelentősen mérséklődött Magyarország pénzügyi sérülékenysége, történelmi mélypontpora esett a munkanélküliség, csökkent az államadósság, a fegyelmezett gazdálkodás pedig fenntarthatóvá teszi a kedvező folyamatokat. Ebben a helyzetben robbant be a koronavírus, nyomában a gazdasági válsággal. Ez egyben kijelölte a legfontosabb feladatot is: az eredményeket meg kell védeni.

A jövő évi költségvetés erős pillérekre épül. Az egyik tartóoszlop az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap. Ennek a kerete mintegy háromezer milliárd forint. A másik a gazdaságvédelmi alap, ami 2600 milliárd forintot meghaladó összeget biztosít a növekedés újbóli felpörgetéséhez. Így kiemelt cél marad a védekezés, a gazdaság újraindítása, a munkahelyek megvédése és az újak teremtése. Nem mond le a kormány a családtámogatási és otthonteremtési rendszerről sem, ahogy a nyugdíjasok is számíthatnak prémiumra, valamint kezdődik a 13. havi nyugdíj visszavezetése. Tehát, 2020 júliusában már láthatóvá vált, hogy jövő év januárjától mire lehet számítani az államtól. Fontos üzenet ez a lakosság és a vállalkozások felé is, erősíti a kiszámíthatóságot és a biztonságérzetet. Ez utóbbi sem elhanyagolható cél, mert a vírus – ellenszer híján – a következő időszakban is okozhat kellemetlen meglepetéseket. Nem is akármilyeneket.

Azon pedig nem kell csodálkozni, hogy az ellenzék szintén elkeresztelte a jövő évi költségvetést. Ők a bosszúállás büdzséjéről beszélnek, mert szerintük a kormány ki akarja véreztetni az önkormányzatokat. Ez az állítás nem csak azért sántít, mert több pénz jut erre a területre, hanem azért, mert az önkormányzatok többsége a kormánypártok kezében van, az önkormányzati választást ugyanis a Fidesz–KDNP nyerte meg. Még akkor is, ha az ellenzéki erők több jelentős városban átvették a hatalmat. A védekezés költségeihez mindenkinek illik hozzájárulnia. A szolidaritási hozzájárulás azt jelenti, hogy a gazdagabb önkormányzatok fizetnek a szegényebb településeknek. Ez korábban is működött, de ebben most Budapest ellenzéki vezetése nagyon nem akar részt venni. Ezek szerint ebben a helyzetben nem számít a sokat hangoztatott szolidaritás.

A járvány arra legalább jó volt, hogy mindenki bemutathassa, mire telik tőle válságos időszakban. Akkor, amikor nem elegendő a szimbolikus politizálás, hanem konkrét tettekre van szükség. A vírus elhozta a vizsgaidőszakot a politikusoknak. Ennek tapasztalatait legalább 2022-ig mindenképpen érdemes észben tartani!