Donáth Anna csacsog

Az ellenzék uniós szervezetekbe delegált tagjain keresztül naponta kelti rossz hírét hazánknak.

Gondolom, nem árulok el nagy titkot, de nem szoktam este, lefekvés előtt arról csacsogni Donáth Annával, hogy „Te Ancsa, és ma mit sikerült ártanod a hazádnak!?”. Azt sem szoktam vele naponta háromszor egyeztetni, hogy Magyarországot, a kormányt vagy kizárólag Orbán Viktort akarják-e barátnőivel pénzügyileg kiéheztetni. Aziránt sem érdeklődtem nála még informálisan sem, ő legalább tudja-e, mi fán terem az a jogállamiság, amire hivatkozva meg akarják buktatni a kormányt. Mégis tudok mindent. Nem mástól, mint tőle magától.

Tudtuk persze az ő kiszivárgott beismerő vallomása előtt is, hogy az Európai Unióban semmiféle hivatalos definíciója nem létezik a jogállamiságnak, következésképpen a hiányára, megsértésére nem jogszerű hivatkozni, és különösen otromba megsértése a jogállam elvének, ha pénzügyi szankciókkal sújtanak egy tagországot ennek a meghatározatlan fogalomnak a takarásában. Tudtuk azt is, hogy marhaság a naponta ismétlődő támadássorozatot azzal mentegetni, hogy ők csak a miniszterelnöknek akarnak rosszat.

Orbán Viktor ugyanis nem magánemberként ruccan ki néha Brüsszelbe, hanem Magyarország kormányfőjeként. A képviseleti demokrácia szabályai értelmében tehát aki őt bármiben meg akarja rövidíteni, az a magyar emberekkel packázik. Mondhatnak erről bármit a sunyin alákérdező médiában, de amikor azt érzik, egymás között vannak, nem is akarnak mellébeszélni. Kimondják kertelés nélkül, hogy szándékosan manipulálják az uniós tisztségviselőket álhírekkel, tudatosan vezetik félre a nemzetközi közvéleményt, majd nem tesznek ellene semmit, amikor az összeöntött trutymó idehaza is habzani és terjengeni kezd. Hagyják, hogy őket is magával sodorja a szennyes áradat.

Donáth az újabb napvilágra került felvételrészleten szemrebbenés nélkül beismerte azt is, hogy Varga Juditnak, a máskor kigúnyolt, lejáratni szándékozott igazságügy-miniszternek teljesen igaza van, és jogi érvelése kikezdhetetlen, amikor visszautasítja a jogállamiság bunkósbotként történő használatát. Aki őrzi még a józan eszét, az persze ezt is tudta. Mégis könnyebb most a helyzetünk kicsit, hogy bár nem szándékosan, de ő is vallomást tett. Mert nem elég ennek az összeesküvésnek ismerni a módszereit, bizonyítani is tudni kell, és ezt most a locsi-fecsi nő megtette helyettünk.

Bátran kijelenthetjük tehát, hogy a hazai balliberális ellenzék az uniós szervezetekbe delegált tagjain keresztül naponta kelti rossz hírét hazánknak. Tevékenységük közben nem riadnak vissza a nyilvánvaló hazudozástól, a csúsztatástól és az álhírgyártástól sem.

Az így félrevezetett, manipulált uniós képviselőket és tisztségviselőket arra akarják rávenni, hogy az európai értékek semmibevételére és a jogállamiság megsértésére hivatkozva pénzügyi forrásokat vonjanak meg hazánktól, vagyis buktassák meg a kormányt. Erre ezek a politikusok kaphatók, hiszen Magyarország keményen ellenáll törekvéseiknek az illegális bevándorlás és a tagállami szuverenitás megnyirbálásának kérdéseiben. Az ő érdekük az, hogy Közép-Európában is gyenge, zsarolható és segítségre szoruló kormányok kínlódjanak azon válságok kezelésével, amelyeket az unió sem tud megoldani. Hiszen a tönkretett államok idegen zsoldban álló baloldali vezetői önként ajánlják majd fel önállóságuk megmaradt morzsáit, hogy kapjanak valami nyugdíjas állást a kevert népességű nyitott társadalomra épülő Európai Egyesült Államokban. Ez az Orbán-fóbia végső értelme, ez áll a nemzeti kormány ellehetetlenítésének nemzetközi szándéka mögött. Aljas összeesküvés ez, amiben a magyar nép által választott képviselők részvétele hazaárulás. Akkor is, ha nincs definiálva, mint a jogállamiság.