Rendkívüli döntések

Varga Mihály előrevetítette: a következő hetekben további fontos bejelentések, versenyképességet javító lépések várhatók.

A kisebb társasházépítések segítséget kaptak a fejfájásmentes befejezéshez Fotó: Bach Máté

Rendkívüli idők rendkívüli döntéseket igényelnek. Ilyenkor ugyanis a toldozgatás-foldozgatás, a tutyimutyi viselkedés csak növeli a bajt. S nemcsak a teszetoszaság, hanem a nadrágszíjhúzás, a maradék életerőt is elfojtó, rövidlátó politika is. A 2008–2009-es válságkezelésben ennek a hozzáállásnak meg is lett az „eredménye”: még mélyebb, még elhúzódóbb válság.

A koronavírus-járványban most kétségkívül rendkívüli időket élünk, de szerencsére rendkívüli döntésekben sincs hiány, gondoljunk csak az elmúlt néhány nap eseményeire. Az orvosok radikális béremelése, a hitelmoratórium fenntartása és meghosszabbítása vagy a minden idők legnagyobb otthonteremtési programjaként beharangozott intézkedéssorozat „békeidőben” is óriási jelentőséggel bírna, nemhogy olyan bizonytalanság idején, amilyenben most vagyunk. Sőt Varga Mihály pénzügyminiszter tegnap azt is előrevetítette, hogy a következő hetekben további fontos bejelentések, versenyképességet javító lépések várhatók.

Noha egyelőre a nagyszabású otthonteremtési programnak csak az első elemét ismerjük, már az is kulcsfontosságú: a lakásépítés ismét öt százalékra csökkenő forgalmi adója ugyanis korábban már bizonyított. Akkor, öt évvel ezelőtt olyan mélypontról kellett kirángatni a lakásügyet, amilyenben háborús időkben sem volt. Az említett, korábbi elbaltázott válságkezelés annak idején tőrdöféssel ért fel a lakásépítési szektornak. A „szektor” szó azonban nagyon neutrális: a visszaesés mögött családi drámák tízezrei feszültek, gondoljunk csak a devizahitelezés egzisztenciális szorítására vagy a családjukat maguk mögött hagyó szakemberek tömeges külföldre vándorlására.

Innen kellett tehát talpra állni, amiben a csok és más családtámogatások mellett kiemelt szerepe volt az ötszázalékos lakásépítési áfának. A kedvezményes adókulcs eredményeként négy év alatt megháromszorozódott az egy évben átadott új otthonok száma, és most jó esély mutatkozik rá, hogy tartósan húszezernél több lakás épülhessen meg évente.

A kedvezményt 2016 elején vezette be a kormány, akkor deklaráltan korlátos időtartamra. Mégis szinte folyamatos polémia folyt arról, hogy meg kell-e hosszabbítani. Ne felejtsük azonban, hogy annak idején – még a koronavírus előtt – megvolt az oka a kedvezmény kivezetésének. Az újonnan épülő társasházi lakások egy részét ugyanis befektetők, illetve külföldiek vásárolták meg, pedig a kedvezmény nem őket volt hivatott támogatni. Csakhogy időközben a lakásbefektetés a Magyar Állampapír Plusz képében valós konkurenciát kapott. Ráadásul a pandémia idején külföldi turisták sem érkeznek, akikre sokan építették Airbnb-bizniszüket. A befektetői vásárlások visszaszorulása így már most érezhető a bérleti díjak csökkenésében és a lakásárak fékeződésében.

Eközben viszont már a 150 ezret közelíti azoknak a családoknak a száma, amelyek a csok segítségével költözhettek saját otthonba. Élethelyzet és lehetőségek szerint sokan használt lakást vásároltak, mások újonnan épülő társasházi lakásba költöztek, sok család pedig építkezésbe fogott. Utóbbiakat nagyban segítette az áfakedvezmény és a saját erős építkezéseknél az ezzel párhuzamosan elérhető áfa-visszatérítési lehetőség is.

Európán belül hazánkban az egyik legmagasabb a saját ingatlannal rendelkezők aránya, úgy is mondhatnánk, hogy mi, magyarok ragaszkodunk a saját tulajdonú otthonhoz. Ennek számos történelmi és egyéb oka van, de a járványhelyzet még inkább felértékelte a saját, élhető otthon jelentőségét. A készülő otthonteremtési programmal talán újra családok tíz- és százezrei tudják megvalósítani álmukat. De ahogy a keretek megteremtése, úgy egy családi költözés vagy építkezés is rendkívüli döntés. Amelyet érdemes meglépni.