A baloldal adóssága

A balliberális politikusok jobban tennék, ha az államadósság témájában egy szót sem szólnának.

Varjú László is a keleti vakcinákkal szemben foglalt állást. Fotó: Kovács Attila Forrás: MTI

„Orbán csődje a rekordra hizlalt államadósság; Soha nem szabad majd elfelejteniük az embereknek, hogy Orbánék az unokáink unokáit is adósságba kergették; Az államadósság a GDP 82 százaléka, de a miniszterelnök mégsem tartja rossznak, holott Orbán Viktor 2010-ben ugyanekkora adatnál nemzethalált vizionált; Orbán Viktor magyarázza meg, miért magasabb az államadósság a 2010-es szintnél” – ezeket a mondatokat a baloldali pártok harsogták az elmúlt hónapokban. Élvezettel olvasták a kormányfő fejére, hogy hosszú évek csökkenése után megnőtt az államadósságot jelző mutató. Ugyanezek az emberek az elmúlt napokban viszont – szokásukhoz híven – tettek egy 180 fokos fordulatot. Most megint más lett a módi! Jöttek a cinikus mondatok és szalagcímek:

„A kormány lemondani készül a helyreállítási alap visszatérítendő részéről, vagyis megfosztja a magyarokat mintegy 3300 milliárd forint európai támogatástól; Elég a felkínált pénz 43 százaléka is; Nem kell Magyarországnak a 3400 milliárd forintos hitel; Orbán megfosztja a magyarokat az uniós forrásoktól?”.

Az Orbán-kormány nem mondott le az európai uniós támogatásokról! Óriási összegek állnak rendelkezésre a következő esztendőkben, ­eurómilliárdokat használhat fel Magyarország. A teljes keret – 2018-as árfolyamon számolva – meghaladja a 13 ezermilliárd forintot. Soha nem látott nagyságrendű forrás előtt nyílik meg az út. Akkor mi az, amit nem biztos, hogy érdemes kérni?

Az Európai Unió eddig történelme során példátlan megoldást választott a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítésére. A hétéves fejlesztési keret mellett létrehozott egy helyreállítási alapot, amelynek egy részét kölcsönből fedezi. Ez utóbbi alapból Magyarország elsősorban azokat az összegeket kívánja felhasználni, amelyeket nem kell visszafizetni. A válságkezelés miatt így is emelkedett az államadósság, ahogy a világ más országaiban. Ezért ha lehet, ezt nem kellene az uniós hitellel tovább növelni. Főleg úgy, hogy nagyon sok pénz érhető el enélkül is. Nem beszélve arról, hogy 2023 augusztusáig még bármikor igényelhető a kölcsönből, ha szükség lesz rá.

A felelős döntés azért is indokolt, mert az az ország, amelyik hozzányúl a hitelhez, az lényegében felelősséget vállal az összes olyan tagállamért, amelyik szintén él a lehetőséggel. Tehát, ha a jövőben valamelyik országnak gondja akad az uniós kölcsön törlesztésével, akkor bizony a többieknek, így Magyarországnak is helyt kell állnia helyette. Ezt a kockázatot máshol is szeretnék elkerülni.

A baloldal előszeretettel hangoztatja, hogy Orbánnak az uniós kölcsön nem kell, csak az orosz meg a kínai. Nem érdemes ezt összekutyulni. Paks II megépítése például azt jelenti, hogy az új erőmű jelentősen hozzájárul a biztonságos, megfizethető és klímabarát villamosenergia-ellátáshoz. A kínai Fudan Egyetem budapesti campusa pedig a tudásipart erősíti.

A balliberális politikusok jobban tennék, ha az államadósság témájában egy szót sem szólnának. Amikor kormányon voltak, akkor is nőtt az adósság, amikor nem volt válság. A 2008–2009-es pénzügyi krízis csak tovább tetézte a bajt. Nem mindegy, hogy hitelből termelő beruházásokra költünk vagy a közalkalmazottak fizetését és a nyugdíjakat fizetjük ki. Ráadásul 2010 előtt az uniós fejlesztési pénzek hatékony felhasználásában sem jeleskedtek balliberálisok. Kormányzásuk minőségét ékesen példázza az a bodrogkeresztúri kilátó, amit brüsszeli forrásból sikerült megépíteni. Aki fellép rá, negyven centiméteres (!) magasságból tekinthet a távolba.

A baloldal legnagyobb adóssága a hitelesség.