Több mint egymillió ember véleményét nem lehet semmibe venni, olyan nagy szám ez, amit senki sem söpörhet le az asztalról. Mint Hidvéghi Balázstól, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárától megtudtuk vasárnap reggeli rádióinterjújából, éppen ennyien töltötték már ki és küldték vissza a nemzeti konzultációs íveket. Főként akkor nagy szám ez az egymillió, ha tudjuk: sokkal többen fognak még a közeli napokban részt venni abban a diskurzusban, amely arról szól, hogy milyen költségvetése legyen 2025-ben az országnak.
A korábbi EP-képviselő óriási sikerként értékelte már az eddigi adatokat is, mivel szerinte ez azt jelenti, hogy a magyarok részt akarnak venni a közös döntésekben. Hangsúlyozta: úgy tűnik, hogy a lakosság támogatja azt a megközelítést, amely a gazdasági semlegesség mentén szeretné a magyar gazdaságot növekedési pályára állítani. Vagyis levonhatjuk a konzekvenciát: a több lábra álló, többfelé tájékozódó gazdaságirányítás jelenthet számunkra biztosítékot a hektikusan változó, a nemzetközi gazdasági környezetet ide-oda rángató politikai vezetések okozta blokkosító hullámverések közepette. A mondás is azt tartja: ne tegyünk minden tojást egyetlen szakajtóba. Továbbá buta ember az, aki minden pénzét egyetlen lóra teszi fel. Nem véletlen, hogy a tizennegyedik nemzeti konzultáció címe is beszédes: Magyarország meg tudja csinálni!
A fideszes politikus is szót ejtett az ellenzékről, miután nem lehet úgy tenni, mintha nem vennénk észre a nemzeti konzultációt érő sorozatos durva támadásokat. Az egyik botrányfüggő szélsőbalos pankrátor, Hadházy Ákos például elégette az íveket. Az államtitkár azt mondta róla: komolytalan figura, lenézi az embereket és a véleménynyilvánítás szabadságát.
Csak hát ez a megállapítás majdnem a teljes baloldalra igaz. Virtuális konzultációégetés zajlik már jó ideje, és erről a foglalatosságukról sem a szépen szélsőségesedő ellenzék, sem ölbeli sajtója nem hajlandó lemondani. Mondhatnánk erre József Attila nyomán, hogy folyót piszkál a szalmaszál, ám mégis érdemes foglalkozni velük, mert állatorvosi lóként szemléltetik, miként nem szabad politizálni – saját érdekükben sem. A konzultációs kérdések megsemmisítése nagyban hasonlít a könyvek égetésére, márpedig Heinétől tudjuk: ahol könyveket égetnek, ott végül embereket is fognak. És bizony, akik több mint egymillió ember véleményét leszólják, kigúnyolják, azok nem a konzultációt, hanem a komoly kérdéseket komolyan vevő polgárokat gúnyolják ki. A Telex és a HVG.hu például egységesen idézőjelbe teszi a „kérdés” szót a konzultáció kapcsán.
Előbbi vasárnapi cikkének azt a lefitymáló címet adta: „Egymillióan ikszelgették végig a nemzeti konzultáció »kérdéseit«”. Azon szörnyülködnek, hogy „Orbán víziója” és „a gazdasági semlegesség »filozófiája« szerint csak azokat a mintákat szabad átvenni nyugatról és keletről, ami hasznos és észszerű, és el kell utasítani mindent, ami árthat a magyaroknak, akkor is, ha szövetségeseinktől érkezik”. Értjük: tehát a baloldali világlátás szerint a haszontalan, észszerűtlen mintákat éppúgy át kell vennünk, és örülni kell mindennek, ami árt a magyarságnak, az országnak. Pusztán amiatt, mert a papíron szövetségeseinktől érkezik. Rossz belegondolni, hová vezetne mindez, ha megvalósulna – ám legalább tiszta beszéd.
Egy kérdést mindenesetre ők is megválaszolhatnának: ha ez az ártalomdicsőítés a véleményük, mi okból nem vesznek részt a nemzeti konzultáción, hogy képviseljék? Mert az már kezd világossá válni, miért kapja meg a baloldal az elégtelen bizonyítványt minden választáson hosszú évek óta.
Borítókép: Úgy tűnik, hogy a lakosság támogatja azt a megközelítést, amely a gazdasági semlegesség mentén szeretné a magyar gazdaságot növekedési pályára állítani (Forrás: Facebook/Kocsis Máté)
