„Mester, egy ifjú agg, setétlő béna, sánta / Szól félszegen feléd, motyogva és szelíden: / Kinek halk nyála folyt, borongó, furcsa ívben / Olvasva énekeid a vénhedt utcasárba… / S ki elmekegte őket, nyifegve csendesen, / S halk, holdas esteken, vetvén a keshedt ágyot / Te szent nagy Fenekedbe beléomolni vágyott / Málé kis inasod én szörnyü Mesterem.”

Ezért hihetetlenül jó magyarnak lenni
Az, hogy egy magyar űrhajós ismét részt vehetett egy expedícióban, olyan listára repítette újra Magyarországot, amelyet más nemzetek csak irigykedve nézhetnek.