Amikor tavaly szembesültem ezekkel a hihetetlen szellemi kapacitást igénylő tanulmányokkal, eljátszottam a gondolattal, hogy egy párhuzamos kutatás megvizsgálhatná a hülyeség és Ungár Kláráék relációját.
Nem tagadom, éltem azzal az előfeltevéssel, hogy a korrupciókutató központ a Kepler-űrtávcsövön keresztül vizsgálva is csak elhaló szikra lenne az értelem fényénél.
Most viszont ez többé már nem kérdés, hanem bíróság által jogerősen megállapított tény. A Fővárosi Törvényszék márciusi ítéletében ugyanis kimondta, hogy a CRCB „manipulatív módon előállított valótlan adattartalmat közölt, és ezáltal olyan valótlan adattartalmú adatbázist hozott létre, mely alkalmas volt arra, hogy kétséget ébresszen másokban a magyar Közbeszerzési Hatóság hiteles működését illetően”.
E döntés azonban a pillanatnyi megelégedettségen túl semmiféle jó érzést nem ébreszt bennünk. Kétséget annál többet, hiszen ki olvas helyreigazításokat? Senki.
És bár papírja van a CRCB-nek arról, hogy ha érdekei úgy kívánják, gátlástalanul hazudik, ez talán visszatartja majd Brüsszelt attól, hogy újabb és újabb megrendeléseket (támogatásokat) adjon nekik, a „kutatási eredményeiket” pedig Magyarország ellen használja? Nem.
A CRCB továbbra is egyike lesz a Soros és a nyílt társadalom barátai által kitömött és felhasznált szervezeteknek, azoknak a veszélyes gitt- és viccegyleteknek, amelyek szép lassan feloldanak minket a globális multikultiban. Hacsak választásról választásra haladva az unió öntudatra ébredő nemzetei vissza nem veszik az irányítást Európa felett.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!