Lesz státustörvény

Pataky István
1999. 11. 12. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Éles viták jellemezték a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) második napját, végül mégis a résztvevő felek mindegyike kézjegyével látta el a tanácskozás zárónyilatkozatát. Amint az várható volt, a vita középpontjában a határon túli magyarok anyaországi jogállásának szabályozása, illetve a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati joga állt.„A különböző országokban élő nemzetrészek közötti kapcsolatok sokrétűsége felveti a magyarországi jogi szabályozás szükségességét. A résztvevők, tekintettel a határon túli magyarság ezirányú igényére, felkérik a magyar kormányt, hogy Magyarország és a határon túli magyarság együttműködéséből fakadó előnyök érvényesülése érdekében, megerősítve a nemzeti összetartozás tudatát, Magyarország és a szomszédos országok közös integrációs törekvésével összhangban vizsgálja meg a határon túli magyarok magyarországi jogállása törvényi szabályozásának megteremtését” – áll a MÁÉRT zárónyilatkozatában. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a kétnapos tanácskozást záró tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: az úgynevezett státustörvény rövid időn belül – várhatóan még ebben a parlamenti ciklusban – megvalósulhat. – Szemben a választójogi törvénnyel, amely értelemszerűen kétharmados támogatást igényel, a határon túli magyarságnak a jogállásával kapcsolatos jogszabály elfogadásához nincs szükség kétharmados parlamenti többségre – nyilatkozta a Napi Magyarországnak Németh Zsolt, fontosnak tartva, hogy az említett törvény mögött parlamenti konszenzus legyen. Az MSZP és az SZDSZ képviselői annak ellenére, hogy aláírták a státustörvény megalkotását is szorgalmazó MÁÉRT-záró-nyilatkozatot, úgy nyilatkoztak, hogy a parlamenti vita során, a törvénytervezet tartalmától teszik függővé a támogatását. Eörsi Mátyás SZDSZ-es honatya annak a félelmének adott hangot, hogy egy külön státustörvény meghozatala „üzleti üggyé” alakítaná a magyarság kérdését, hiszen – véleménye szerint – bizonyos szempontok miatt „kedvezőnek válik magyarnak lenni”. A sajtótájékoztatón elhangzott: a határon túli magyar szervezetek egyöntetűen támogatták a státustörvény megalkotását. A zárónyilatkozat végső formája nem tartalmazza a külföldön élő magyar állampolgárok választójogát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.