BRICS: a globális Dél felemelkedése és a Nyugat előtt álló kihívás

A BRICS ma már tizenegy országot tömörít, és a globális Dél politikai, gazdasági és társadalmi érdekeinek érvényesítésében kap szerepet. Philip Pilkington közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a szervezet valódi jelentőségét az adja, hogy a feltörekvő országok kezdenek öntudatra ébredni, és globális hatalomként látni magukat.

2025. 09. 13. 5:52
Hszi Csin-ping kínai elnök a virtuális BRICS-csúcson 2025. szeptember 8-án Fotó: HUANG JINGWEN Forrás: XINHUA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A BRICS tizenegy országot foglal magában: Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát, Dél-Afrikát, Szaúd-Arábiát, Egyiptomot, az Egyesült Arab Emírségeket, Etiópiát, Indonéziát és Iránt. A szervezet politikai és diplomáciai fórumként működik a globális Dél országai számára, és elősegíti a tagok gazdasági, politikai és társadalmi együttműködését, valamint a nemzetközi döntéshozatalban való nagyobb részvételüket – olvasható a BRICS Brazília hivatalos oldalán.

BRICS
Hakan Fidan török külügyminiszter a BRICS-csúcson Rio de Janeiróban 2025. július 8-án (Fotó: MURAT GOK / ANADOLU)

A BRICS története 2001-re nyúlik vissza, amikor a négy alapító ország – Brazília, Oroszország, India és Kína – gazdasági növekedésük elismeréseként létrehozta a csoportot. 2011-ben Dél-Afrika csatlakozott, így alakult ki a BRICS név. A szervezet célja, hogy alternatívát kínáljon a nyugati dominanciájú intézményekkel szemben, és elősegítse a globális gazdasági, politikai és társadalmi egyensúly megteremtését.

Az utóbbi években a BRICS jelentősen bővült: 2024-ben hat új ország – Egyiptom, Etiópia, Indonézia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek – vált teljes jogú taggá, így a csoport ma már tizenegy tagból áll. A BRICS emellett partnerországokkal is dolgozik, köztük Belarusz, Bolívia, Kuba, Kazahsztán, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Uganda és Üzbegisztán részvételével. Vietnám 2024-ben lett a tizedik partnerország, dinamikus gazdaságával és majdnem 100 milliós lakosságával fontos szereplő Ázsiában.

Philip Pilkington a BRICS jövőjével kapcsolatban elmondta, hogy szerinte az, ami a BRICS-szel történik, attól függ, épp melyik héten olvasunk róla: 

az egyik héten a világ legnagyobb dobásaként jellemzik, a következő héten pedig már az összeomlásáról beszélnek.

Hozzátette, hogy „a BRICS, mint fogalom érdekesebb, mint formális szervezet, és ami most történik, az valójában a feltörekvő országok öntudatra ébredése: felismerik, hogy jelentős globális hatalommal bírnak”. Kiemelte, hogy a jelenlegi BRICS-blokk gazdaságilag már nagyobb, mint a nyugati világ, és erre most kezdenek ráébredni a tagok.

Pilkington hangsúlyozta, hogy 

ez az öntudatra ébredés a valódi történet: függetlenül attól, hogy a BRICS konkrét formája milyen lesz, még ha össze is omlik, a legfontosabb, hogy lehetővé tette a tagországok számára, hogy globális hatalomként gondoljanak önmagukra, ahogy a G7 országai tették korábban.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint az is lehetséges, hogy a BRICS fennmarad és jelentős szervezetté válik.

A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy ha nem történik meg a globális pénzügyi reform, a BRICS valamilyen formában alternatív monetáris rendszert hozhat létre, amelyben a Nyugat olyan helyzetbe kerül, hogy vagy kívül marad a globális gazdaság legnagyobb részét lefedő rendszerben, vagy csatlakozik, de már rossz feltételekkel, utolsóként. Pilkington szerint ezért 

a Nyugatnak előbb kellene lépnie, mert amíg van nyitottság egy valóban globális kereskedelmi rendszer kialakítására, addig érdemes cselekedni, különben később csak szabályelfogadóként csatlakozhat egy BRICS-vezette rendszerhez.

A szervezet elnöksége rotációban működik, 2025-ben Brazília vezeti a csoportot. Az elnökség határozza meg az éves csúcs prioritásait, és koordinálja a tagok együttműködését a politika, gazdaság és civil társadalom területein. A döntések konszenzuson alapulnak, a partnerországok pedig a csúcsokon és más találkozókon vehetnek részt, ha a tagok egyetértenek.

A szervezet folyamatosan keresi az együttműködés új formáit, például a 2013-ban indított „BRICS Outreach”-et és a 2017-ben indított „BRICS Plust”, amelyek lehetővé teszik a régión kívüli országok bevonását a párbeszédbe. A BRICS bővülése és működése azt jelzi, hogy a globális Dél országai egyre határozottabban törekednek arra, hogy saját érdekeiket érvényesítsék a világpolitikában, és csökkentsék a nyugati dominancia mértékét.

Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök a virtuális BRICS-csúcson 2025. szeptember 8-án (Fotó: AFP) 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.