Törvénysértő MÁV-intézkedések?

A három vezető vasúti szakszervezet által kilátásba helyzett 60 órás sztrájk alatti elégséges szolgáltatásokról tárgyalnak legelőször jövő hétfőn a dolgozók képviselői és a MÁV vezetői. Az érintettek tegnap csak ebben, valamint a ma lejáró kollektív szerződés ügyének előtérbe helyezésében tudtak megállapodni. A szakszervezetek törvénysértőnek tartják a vasúttársaság minapi egyoldalú lépéseit.A munka törvénykönyvének előírásaiba ütközik a Magyar Államvasutak Rt. egyoldalú lépése a 8,5 százalékos béremelésről, valamint a kollektív szerződés pótlására kiadott munkáltatói utasításról – közölte lapunkkal Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének (MOSZ) alelnöke a tegnapi sikertelen érdekegyeztetés után. A MÁV vezérigazgatójával folytatott megbeszélés eredménye, hogy január 3-án a sztrájk esetén biztosítandó szolgáltatásokról kezdődnek tárgyalások, továbbá különválasztották a kollektív szerződés és a bértárgyalás kérdését. Borsik elmondta: a MÁV eredeti bérajánlatának megismétlését nem fogadják el, hiszen számításaik szerint az csupán 5,88 százalékos emelést jelent, míg a fennmaradó rész az idei béralku áthúzódó hatása lesz. A kollektív szerződés ma éjfélkor valóban lejár, ám az eddig kiharcolt jogaikról a munkavállalók nem mondanak le – tette hozzá.Mint arról korábban beszámoltunk, a MÁV mendezsmentje a piaci működés gátjának tartja a jelenlegi munkáltatói szabályozást, ezért a jelenlegi szakszervezeti többletjogok szűkítését kezdeményezte. Az új kollektív szerződés elfogadásáig átmeneti intézkedéseket vezettek be, amelyek során biztosítják a dolgozókat eddig is megillető juttatásokat, pótlékokat, segélyeket. A társaság 150 szolgálati főnöke szóbeli utasításban és írásos tájékoztatóban ismerhette neg a kollektív szerződés nélküli munkáltatás módját.Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) elnöke szerint a MÁV eljárása felháborító, ugyanis a dolgozókkal közvetlen kapcsolatban álló szolgálati főnökökre hárította át a konfliktust. Mindez, s az egyoldalú béremelés azért jogsértő, mert a törvény szerint az intézkedés előtt tizenöt nappal értesíteni kellett volna az üzemi tanácsokat. A vezetőség ezt nem tette meg, így a szakszervezetek akár bírósághoz is fordulhatnak. Márkus a tervezett sztrájk kapcsán kifejtette: nem céljuk az ország megbénítása, sőt a kormány vasúti reformtervének végrehajtását is támogatják. A bejelentett két és fél napos munkabeszüntetés mintegy 600-700 milliós kárt okozna a MÁV-nak, ami egyszázaléknyi béremelésnek felelne meg. A megegyezés érdekében a szakszervezetek a kollektív szerződés módosítására benyújtott száz módosító javaslatukat visszavonták. Hasonló lépéseket várnak a MÁV vezetőitől, s a várt munkabéke érdekében az általuk követelt 14 százalékos béremelésből is hajlandók engedni – tette hozzá az elnök, aki elutasítja, hogy szakmai-érdekképviseleti harcukat egyesek politikai célokra használják fel.Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszerveze-tének (VDSZSZ) elnöke jelentős előrelépésnek nevezte, s a kompromisszum első jeleként értékelte az egyoldalú béremelést. Ugyanakkor példátlannak tartja, hogy a rendszerváltozás tíz éve óta először kezdenek új évet a vasutasok kollektív szerződés és bérmegállapodás nélkül.A MÁV kizárólag a szolgáltatások zavartalan biztosítása érdekében intézkedett a szilveszter utáni átmeneti időszakra – jelentette ki Kukely Márton vezérigazgató. Szerinte a szolgálati főnököknek adott utasítások alapján a vasúti dolgozók minden szempontból, jogi értelemben is biztonságban érezhetik magukat a január elsejét követő időszakban is.