Újpest: válóperi bizonyítás?

Elszakadhat-e Budapest IV. kerülete a fővárostól? Újpest képviselői egy gazdaságossági szakvéleménytől várják a választ, miközben a főváros vezetése anakronisztikusnak és nevetségesnek tartja az elképzelést.Nem áll szándékomban Budapest – ötven évvel ezelőtt erőszakosan – kialakított egységének egyoldalú megbontása, azonban ország-világ előtt bebizonyítom, hogy van alternatívája a jelenlegi fővárosi rendszernek – nyilatkozta a MAG-nak Derce Tamás, Újpest független polgármestere, aki tizedik éve áll a IV. kerület élén.Újpest önállóságának visszaállítása nem mai gondolat. Az 1950-es fővároshoz csatolás után 1987-ben, az akkori kerületi tanácsban vetődött fel hasonló elképzelés, ám az elvtársak csírájában, „elvi síkon” fojtották el az autonómiakezdeményezéseket. A rendszerváltozást követően, 1992-ben Derce Tamás vetette fel az elszakadás lehetőségét a főváros forrásmegosztási politikája ellen tiltakozva. Akkori saját számításai szerint Újpest évente kétmilliárd forinttal járt volna jobban, ha önállósul.- Most nem az a kérdés, hogy népszavazással leválunk-e vagy sem. A fő cél, hogy feketén-fehéren kiderüljön: az 1907-ben városi rangra emelt települést nem lehet fenyegetni, mert a kerület a saját lábán is megáll – állítja a polgármester, aki szerint idejében fel kell készülni arra az esetre, ha a főváros közigazgatási jövőjének meghatározásakor a Városháza jelenlegi szabad demokrata-szocialista vezetésének elképzelései érvényesülnének.Demszky Gábor főpolgármester az utóbbi időben beszédeiben és nyilatkozataiban egyre gyakrabban kifejezi ellenszenvét az önkormányzati törvényben rögzített, úgynevezett kétszintű fővárosi rendszerrel szemben. Nemrégiben Csepelen, Nagy-Budapest kialakításának 50. évfordulóján rendezett megemlékezésen anakronisztikusnak nevezte, hogy az elmúlt tíz évben két kerület is megpróbálkozott a leválással. Emlékezetes, a főváros XXI. kerületében hét évvel ezelőtt tartottak népszavazást erről, ám a többség elutasította a kezdeményezést. A főváros vezetői ma már alig leplezik azon szándékukat, hogy a kerületekből „elöljáróságokat” csináljanak. Atkári János, Budapest gazdasági ügyeiért felelős főpolgármester-helyettese a Napi Magyarországnak adott korábbi nyilatkozatában elismerte: örülne, ha a kerületek önállósága megszűnne.Mint ismeretes, a fővárostól való elválás tanulmányainak megrendelését az MSZP-n kívül valamennyi kerületi frakció támogatta a Munkáspárttól a MIÉP-ig. A IV. kerületi szocialisták határozottan ellenzik az elszakadást. – A főváros elhagyásának gondolata eddig is óriási károkat okozott a városrésznek – állítja Kiss Sándor, az MSZP újpesti frakcióvezetője. Szerinte ezután a Városháza egy fillért sem fog a kerületre költeni, és a befektetők is elriadnak.A Káposztásmegyerért Civil Egyesület közleményben tiltakozott már az ötlet ellen is, mert szerintük a IV. kerületi Káposztásmegyeren élők budapestiek akarnak maradni. Vas Miklós elnök hangsúlyozta: az önkormányzati választásokon sem a polgármesterjelöltek, sem a pártok, de egyetlen önkormányzati képviselőjelölt programjában nem szerepelt az elszakadás terve. Az Újpest név nem fejezi ki azt, hogy a IV. kerület különböző részekből áll, mint Belsőváros, Istvántelek, Káposztásmegyer, Kertváros, Megyer és Székesdűlő – véli a szervezet. Sajnálatosnak tartják, hogy a kerület fejlődését hátráltatja a fővárosi és a kerületi önkormányzat közötti együttműködés hiánya, pedig dinamikus fejlődést csakis a két önkormányzat közötti együttműködés eredményezhet.Derce Tamás viszont másképpen gondolkodik. Szerinte az önállóság kérdése úgy vetődik fel, hogy azzal többet kapnak-e az újpestiek. A jelenlegi helyzetet lesújtónak tartja a polgármester.- Demszkyék az elmúlt tíz évben ahelyett, hogy összefogták volna a várost, teljesen szétzüllesztették a városrészekben egymás iránt meglévő szolidaritást is. Az idei forrásmegosztás során egymásnak ugrasztotta a kerületeket, a sokat hangoztatott reform bevezetése pedig egyszerűen hazugság, hiszen a számítási képletet senki sem ismeri. Állítja: a forrásmegosztás idei tervezete azért született, hogy a közelgő csődtől megmentsen több MSZP-vezetésű külső kerületet. Derce az Alkotmánybírósághoz fordul, mert a jelenlegi helyzetben a jogbiztonságot látja veszélyben. Álláspontját korábbi alkotmánybírósági határozatokkal és a polgári törvénykönyv tulajdonról szóló előírásaival támasztja alá.- A fővárostól való elszakadás nem fenyegetés. A nagy többséggel elfogadott testületi határozat azzal bízott meg, hogy két független szakértővel vizsgáltassam meg a lehetőségeket. Először a bevételek és a kiadások számszerű vizsgálata következhet, s a tanulmánynak ki kell terjednie arra is, hogy milyen „pluszokkal” járhat az önállóság. Itt figyelembe kell venni az adópolitika kihasználását, amelyet például Budaörs vagy Törökbálint kiválóan alkalmaz. Újpest infrastruktúrával sokkal jobban ellátott, mint a szomszédos külső kerületek, ipari és szolgáltatóháttere felveszi a versenyt bármely megyei jogú városéval.Csepelen 1993-ban népszavazáson dőlt el, hogy Budapest XXI. kerületeként a fővároshoz csatolt szigetváros a „helyén marad”. Hajdú Béla akkori szabad demokrata polgármester ma fideszes önkormányzati képviselő. Állítja: a csepeliek jobban jártak volna, ha az önállóságot választják, hiszen a kerület infrastruktúrája alig fejlődött. A földutak még ma sincsenek lebetonozva, a közlekedés most is katasztrofális. Emlékezetes, a mintegy 80 ezres lélekszámú Csepel első képviselő-testülete akkor elégelte meg a főváros „atyáskodását”, amikor a Városháza elvette az önkormányzat legértékesebb területét a központi szennyvíztisztító-telep kialakítására. A népszavazáson a választópolgárok több mint 60 százaléka megjelent, ám csak 9 százaléknyian voksoltak az elszakadásra. Hajdú úgy emlékszik: a főváros szórólapok ezrein hirdette a lakóknak, hogy mennyivel kell majd többet fizetniük a közművekért. A fideszes politikus szerint a számokat semmi nem támasztotta alá, és a megtévesztő taktika ma is a főváros egyik fő fegyvere. A csepeli válás gondolata valószínűleg végleg lekerült a napirendről.