A budapesti kerületek polgármesterei pártállástól függetlenül elutasítják, és az önkormányzatiság elleni támadásként értékelik a Fővárosi Közgyűlés döntését az építmény- és telekadó központosításáról. A 2001-től életbe lépő egységes helyi adóztatás a fővárosi családok tömegeit sodorhatja nehéz helyzetbe.- Az építmény- és telekadó egységesítésével a Városháza nemcsak az önkormányzatok zsebéből húz ki százmillió forintokat, hanem különösen a külső kerületek lakóit lehetetleníti el – közölte lapunkkal Szabolcs Attila, a XXII. kerület MDF-es polgármestere. Elmondta: a kertvárosban élők közül sokan „birtokolnak” olyan, néhány száz négyzetméteres zárt telkeket, amelyeken építeni nem lehet. Előfordulhat, hogy egy nyugdíjas házaspárnak ezek után évente százezreket kell fizetnie a fővárosnak. A budai kerületben eddig 700 forint volt a négyzetméterenkénti építményadó, de a lakások után nem szedtek adót, a gombás- és a borospincék után pedig jelentős kedvezményeket adtak. Az önkormányzat mintegy 600 millió forint adóbevétellel számol az idén, ám ha továbbra is kedvezményeket ad, azok mértékét a főváros a forrásmegosztásból levonja majd.- Felháborító és sajnálatos, hogy a főváros a kerületek ellenére is véghezvitte a helyi adók központosítását – nyilatkozta lapunknak Tóth Mihály.Csepel szocialista polgármestere a Budapesti Külső Kerületek Önkormányzati Szövetségének soros elnökeként szakmailag is hibásnak nevezte a közgyűlési döntést. A XXI. kerületben több mint a duplájára emelkedik az építményadó, és a vállalkozók ellehetetlenülnek – jövendölte a polgármester, aki szerint a maximálisan kivetett adó gyakorlatilag behajthatatlan.- A főváros urai egyszerűen kirendeltséget, városházi fiókot csináltak a kerületekből. Vége az önkormányzatiságnak – állítja Derce Tamás, Újpest független polgármestere. Szerinte a szocialista polgármestereknek nincs erkölcsi alapjuk bírálni, hiszen azt a kerületüknek juttatott százmilliókért éppen a forrásmegosztás „oltárán áldozták fel”. A polgármester álságosnak tartja, hogy Demszky Gábor főpolgármester a fővárost érintő kormányzati intézkedésekre hivatkozik. Az adóközpontosítást ugyanez a városvezetés még 1997-ben, a Horn-kormány idején terjesztette elő, csak a közelgő választások miatt mondott le átmenetileg e tervekről – tette hozzá. Újpesten egyébként mintegy 10 100 adózóból heten fizetnek maximális adót, a többségnek évente 370 forint a négyzetméterenkénti tarifa. A helyi testület következő ülésén várhatóan határozatban ítéli el a IV. kerületben élő és a rendeletet megszavazó fővárosi képviselőket.Karsai Károly V. kerületi fideszes polgármester nem lepődött meg a kerületek negligálásával meghozott döntésen. Úgy véli: a főváros mindenáron 4-es metrót akar építeni, s ehhez kell a pénz. Az építményadó „lenyúlása” a harmadik a helyi adók közül, hiszen évekkel ezelőtt az iparűzési, majd az idegenforgalmi adóval tették ugyanezt. Az eddig is a legmagasabb adótételt szedő Belvárost most évente 700 millió forinttal rövidítik meg.- Nem kizárt, hogy az egységesítéssel egyes kerületek több pénzhez jutnak a jövőben, azonban több hátrányos következménnyel is számolni kell – véli Tarlós István, Óbuda független polgármestere. A helyi adók emelését nem tartja igazságosnak addig, amíg a központi adók jelentősen nem csökkennek. A főváros a maximális mértékben adóztatna, míg a kerületek eddig széles körű kedvezményeket adtak. Óbudán például nincs telekadó, s építményeikért nem kell fizetniük a közintézményeknek, és mentesülnek az egyházi-kegyeleti ingatlanok is. A polgármester csodálkozik a tiltakozó MSZP-s polgármestereken, hiszen ők többnyire a szegényebb külső kerületek élén állnak, az SZDSZ-MSZP vezette fővárossal szemben mégsem „álltak ki”, amikor kellett volna.
origo.hu
Hadházy Ákos: Magyar Péter fél egy választási vereségtől
