Központi régiós nehézségek

Stratégiai programot készítene a három hónapja hetedik régióként megalakult Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (KMRFT), miközben a hatékony működést szervezési gondok akadályozzák. Nem dőlt el, hogy a központi régióhoz tartozó főváros és Pest megye milyen arányban osztozkodjon a fejlesztési forrásokon, az elnökségen belül pedig hatásköri viták dúlnak.- A tizennyolc tagú KMRFT márciusi ülésén végre elfogadhatják az ügyrendet, amelynek alapján megindulhat a tényleges munka – nyilatkozta lapunknak T. Mészáros András elnök, aki egyben a Pest megyei önkormányzat fideszes vezetője is. Szerinte a központi régió jelenlegi hátránya a késői megalakulásból fakad, ám reméli, hogy 2000. végére sikerül elkészíteni stratégiai programjukat. Mint ismeretes, hazánk európai uniós tagságának, a „csat-lakozási pénzek” elnyerésének feltétele, hogy a régiók konkrét fejlesztési programokkal, kidolgozott koncepciókkal rendelkezzenek. Az utóbbi három hónapban az alapszabály kidolgozása mellett dönteni kellett a megszűnt Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácstól „örökölt” 190 millió forint pályázati pénz szétosztásáról. Harminckét pályázatra öszszesen százhatvanöten jelentkeztek. – Huszonnyolc pályázó kapott pénzt különféle területfejlesztési, kutatási célokra, három pályázatot később értékelnek, egyet pedig újratárgyalnak – tette hozzá. T. Mészáros András kiemelte, hogy együttműködnek a kormányzattal az ország általános fejlesztési tervének kidolgozásában, és szorgalmazzák a régiókon is túlmutató kistérségi együttműködéseket. Fő célnak nevezte a Budapest környéki tömegközlekedés megoldását, a szennyvízkezelési, a környezetvédelmi, az oktatási, illetve az egészségügyi koncepció elkészítését.- Természetes, hogy a források elosztásáról komoly viták várhatók a főváros és a megye között, azonban az ellentétek áthidalhatók – véli az elnök, aki szerint a tavaly decemberi vezetőségválasztással lezárultak a szervezet személyi konfliktusai.Másként látja ezt Tarlós István alelnök, Óbuda független polgármestere, aki Budapest huszonhárom kerületét képviseli a KMRFT-ben. Szerinte nem szerencsés, hogy az ügyrend hiánya gátolja a valódi munkát, ráadásul gondot okoz, hogy a 190 milliós pályázati keret szétosztása előtt az elnökség nem tárgyalhatta meg a szempontokat. Hozzátette: az elnöknek át kellene gondolnia a tanács vezetési módszerét. Műszaki végzettségű emberként elveti a politikai alapú döntéseket, s alelnökként is ezt képviseli.- Nem engedhetek a fővárosi kerületek érdekeinek érvényesítéséből, ám ehhez az elnökségnek működnie kellene. A stratégia kidolgozását bízzák szakemberekre, a részletekről viszont a tanács tagjait lássák el kellő információval – javasolja Tarlós.Liebmann Katalin, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot képviselő alelnök, az FKGP budapesti elnöke kifejtette: a régiók megalakulása teljesen új helyzetet teremtett a területfejlesztésben. Az erről szóló 1996-os törvény tavaly októberi módosítása egyértelműen meghatározza, hogy kinek mi a feladata, s reméli, hogy személyi és hatásköri ellentétek a jövőben nem akadályozzák az EU-tagság előfeltételének számító regionális rendszer kiépülését. A munkához minden adott, hiszen a KMRFT elnöke a Pest Megyei Fejlesztési Tanács vezetője is, míg alelnöktársa a mintegy kétmilliós fővárost teljes legitimitással képviselheti – tette hozzá.