Pokorni a kedvezménytörvény lényegéről

Január 1-jén életbelép a határon túli magyarok jogállását biztosító úgynevezett kedvezménytörvény. Arian Nastase román miniszterelnök A Hét-nek adott interjújában elmondta: elégedett a kérdés rendezésével. Az MSZP viszont 23 millió, később 80 millió munkavállaló özönével riasztgat. Pokorni Zoltán A Hétben a Lungo Drommal való megállapodásról is beszélt.

Kész tényként kezeltük a magyar parlament által megfogalmazott törvényt, de úgy láttuk, az túllép a kulturális jogok védelmén, s a gazdasági-szociális jogok felé mozdul el – fogalmazott A Hét műsorában Nastase. A román miniszterelnök pozitív fejleménynek látja, hogy minden román állampolgárra vonatkozhat ez a rendelkezés, s kimaradt belőle a családtagokra vonatkozó passzus.

Arra, hogy a román főügyész büntetőjogi vizsgálatot kezdeményezett RMDSZ-képviselők ellen, mert azok elénekelték a magyar himnuszt, Nastase jelezte: az igazságszolgáltatásnak a kormány beavatkozása nélkül kell végeznie dolgát. Személyes véleményeként hozzátette, egészségesebbnek tartja, ha Románia területén a román állampolgárok a román nemzeti himnuszt éneklik. A magyar himnuszt , mely zsoltár is egyben, talán úgy lehetne elénekelni, hogy előtte bejelentik, mi hangzik most el, ám tiszteletben kell tartani a román nemzeti jelképeket – hangsúlyozta Nastase. A tankönyvbotránnyal kapcsolatosan Nastase aláhúzta, hogy csak az oktatási miniszter által jóváhagyott tankönyvekből lehet tanítani. Az RMDSZ-szel kialakított együttműködést elmezve különválasztotta a vezetőséget a radikálisok csoportjától.

Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje szokásához híven visszautasította, hogy A Hét-ben szerepeljen, míg Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke elfogadta a meghívást. Halász Zsuzsa műsorvezető felidézte az MSZP állásfoglalását, melyet Molnár Gyula és Szanyi Tibor jegyzett, eszerint a kormány oda jutott, hogy egyelőre 23 millió román állampolgár számára nyitotta meg a magyar munkaerőpiacot, ám Kárpát-medencei viszonylatban 80 millió emberre lehet számítani, ezt Pokorni teljesen megalapozatlannak látta. Pokorni szerint két eset lehetséges: az egyik szerint komoly ellentét alakulhatott ki az MSZP-ben, melynek elnökével, Kovács Lászlóval is konzultáltak a román-magyar megállapodás előtt. A hatpárti megbeszélésen Kovács is megerősítette Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy ez a megállapodás érdeke Magyarországnak és Romániában élő nemzettársainknak – mondta Pokorni, emlékeztetve arra is, hogy a román hatóságok elvetették a sulykot, házkutatásokat tartanak, börtönbüntetéssel fenyegetnek. A kedvezménytörvény mindenképpen életbe lépett volna január 1-jén, ám nem akarták, hogy ebből Romániában kényszerűen szembekerüljenek a kisebbség vezetői államukkal.

Kovács László tehát nem jelezte ellenvetését a megbeszélések előtt: román részről egyébként sem használták ki az eddig rendelkezésre álló kvótát, s főleg idénymunkákról van szó – tette hozzá Pokorni. A Fidesz elnöke kiemelte: a kedvezménytörvény lényege éppen az, hogy a magyarok szülőföldjükön maradjanak, nem pedig az, hogy idevonzza őket a határokon túlról. „Mi éppen ezt a tragikus folyamatot akarjuk lelassítani és ha lehet, le is állítani, hogy idemenekülnek Magyarorszgra, és elhagyják azokat a nemzeti kis közösségeket, amelyek évszázadok óta megtartották őket magyarnak a saját szülőföldjükön” – fejtette ki Pokorni.

A Lungo Drommal kötött megállapodás során nema választási matematika volt a szempont, hanem hogymeg lehetett velük állapodni – fejtette ki a műsorvezető kérdéseire válaszolva Pokorni. A Lungo Drom nem képvisel sérelmi politikát, tevékenysége nem merül ki a puszta követelőzésben, de képesek összefogni és együtt dolgozni a cigányok érdekében – fűzte hozzá. A meghatározó mégsem ez, hanem a történelmi felelősség: hogy a kialakuló cigány értelmiség milyen attitűdöt követ: egyfajta elnyomottság-tudat, magyargyűlölet képezi alapját, vagy a többséggel való együttműködés jellemzi őket – hangoztatta Pokorni Zoltán.

Az egészségügy konszolidációs programjára vonatkozó törvénytervezet megteremti a lehetőségét annak, hogy értelmesen lehessen pénzt fektetni az egészségügybe, ezért kidolgoztunk egy olyan konszolidációs programot, mely öt év alatt az ágazat teljes rendbetételét jelenti – nyilatkozta a Hét műsorának Mikola István eegészségügyi miniszter. Ez egy több száz milliárdos, óriási költségvetésigényt jelentő program – jelezte a miniszter –, melynek végrehajtását már ebben az évben megkezdték: 2001-ben az alapellátáésban megjelentették az amortizáció-elszámolást.

A Széchenyi-program segít a terv végrehajtásának 2002. évi folytatásában. Öt forrásból kívánják a konszolidációt végrehajtani: a központi költségvetésből (így szeretnék, ha a GDP remélt növekedésével 5 százalékról 6,5-7 százalékra növelné a kormány az egészségügyre fordítandó összeget), számítanak egészségbiztosítási forrásokra, az EU-csatlakozáskor nyerhető forrásoka, a Széchenyi-programra és a magánbefektetőkre. A hét műsorában elhangzott:a Nemzeti Egészségügyi Tanácsban a betegszervezetek 80 százaléka támogatta a törvényt.