Martonyi: hiszek Közép-Európában

A következő négy év mentálisan is az Unió jegyében telik el, a magyar népnek el kell sajátítania a közös európai tudatot – hangoztatta Martonyi János külügyminiszter az ELTE Jogtudományi Karán tartott előadásában.

A külügyminiszter, aki az ELT E hallgatói szervezeteinek meghívására értékelte a magyar külpolitikát a lezáródó kormányzati ciklusban, a hallgatók kérdéseire válaszolva a benesi dekrétumokkal kapcsolatos polémiáról elmondta: ezt a kérdés főleg osztrák-cseh polémia, Magyarország nem akarta, s nem is kívánja kétoldalú kapcsolatainak napirendjén szerepeltetni e kérdést. Mindemellett, ’’ha ki kell mondani az igazságot finoman’’, akkor ezt megtesszük – érzékeltette. Nem mulasztotta el megemlíteni, hogy a baloldal hasonlóan fogja fel a problémát: ez esetben például Horn Gyula kijelentette: lényegében ő is azt mondta volna, amit Orbán Viktor inkriminált nyilatkozatában.

Martonyi emlékeztetett: a dekrétumok ügyében folytatott osztrák-cseh vitát elmérgesítette Milos Zeman cseh miniszterelnök kijelentése, miszerint az országból kilakoltatott szudétanémetek jól jártak, hiszen agyon is lehetett volna őket lőni, mint árulókat. Figyelemre méltóbbnak találta viszont Václav Klaus kijelentését, Klaus ugyanis elismerte: konfliktus áll fenn a közösségi jog és a Benes-dekrétumok között, ezért Klaus azt javasolta, hogy vegyék bele az Unióval kötendő szerződésbe: a dekrétumok érvényesek. Nem igaz, hogy a dekrétumok összességének törlését szorgalmazná Magyarország, ám az európai jogrenddel valóban ellentétes egy olyan, érvényben lévő rendelkezés, mely szerint magyar ember nem tarthat rádiót, az utcán nem használhatja anyanyelvét, s teljes vagyonát elkobozhatják – fejtette ki a külügyminiszter.

A külpolitikai konszenzusra gyakran mondják, hogy éppen felbomlik, ennek ellenére az elmúlt 12 évben a legfontosabb külpolitikai kérdésekben érvényesült a parlamenti pártok egyetértése az alapvető célokat, ’’a lényeget’’ illetően. Az európai integráció, a regionális kapcsolatokat is felölelő szomszédságpolitika és a határon túli magyarság iránt érzett felelősség többnyire közös nevezőre hozta a magyar politikai erőket.

Martonyi emiatt is némi értetlenséggel idézte Medgyessy Péter kijelentését, miszerint azért kaptunk Brüsszeltől az EU mezőgazdasági támogatásaira vonatkozó, igen kedvezőtlen javaslatot, mert rosszul tárgyalt a magyar delegáció. Tíz tagjelölt ország kapta ugyanezt a javaslatot, nem valószínű, hogy ők mind rosszul tárgyaltak – fejezte ki értetlenségét a külügyminiszter, aki bevallotta: eleinte nem is akarta elhinni, hogy valóban Medgyessy tette ezt a kijelentést…

Hasonló, belpolitikai tőkét gyűjtő szándékokat lát Martonyi a kedvezménytörvény hátbatámadása mögött: a határon túli magyarság jogállását rögzítő törvényt a magyarországi és határon túli szervezetek óriási többséggel fogadták el, majd 12 órán belül megindult az alaptalan hangulatkeltés: ’’jönnek a románok’’. Martonyi meghökkentőnek látta az ekkoriban hirtelen, egyes megnyilatkozásokban tetten érhető idegenellenességet.

A konszenzusok döntő pillanatokban való létrejötte, majd azok felrúgása jellemzte a NATO- tagságot is: a magyar tagságot követően kvázi háborús cselekményekre került sor déli szomszédunknál, s az atlanti szövetségnek 98 százalékos konszenzussal biztosított magyar légtérhasználatot 5-6 napon belül megtámadta a legerősebb ellenzéki párt. A közvélemény ugyanis elbizonytalanodott, amikor a NATO-gépek valóban éltek a légtérhasználat jogával, az ellenzék pedig igyekezett meglovagolni ezt a hangulatot, javasolták a légtérhasználat korlátozását , amin szövetségeseink megdöbbentek – frissítette fel a néhány éve történteket Martonyi.

Martonyi állást foglalt az értékközpontú politizálás és külpolitika mellett, a közép-európaiságot jelölve meg az általa fontosnak tartott egyik központi kategóriaként. Megerősítette hitét a közép-európai identitásban: ’’Nem tudjuk, hol vannak Közép-Európa földrajzi határai, nem tudjuk, Közép-Európa mit jelent, de érezzük’’.

Az EU-tagállamok 50 százaléka megnyitja munkaerőpiacát Magyarország előtt a csatlakozáskor, a többi két éven belül, két ország kivételével: Németország és Ausztria esetleg újabb öt éves korlátozásra tart igényt. Ez nem feltétlenül keresztezi Magyarország érdekeit, melybe nem feltétlenül tartozik bele, hogy a képzett munkaerő elhagyja az országot – hangoztatta Martonyi.

Az ELTE jogászhallgatói nagy tetszéssel fogadták Martonyi előadását, többször tapssal is jelét adták tetszésüknek. Kérdéseik többször visszatérő eleme volt, hogy a kormány miért nem válaszol határozottabban az eldurvuló kampány-támadásokra.

Hallgatói kérdésekre adott válaszában a külügyminiszter kijelentette: ’’Azt a stílust, amit egyesek képviselnek a választási kampányban, nem fogom átvenni.’’ A MIÉP-pel pedig nem lesz semmiféle együttműködés – derült ki a külügyminiszter szavaiból. Martonyi hozzátette: ’’Önök naponta húszszor hallani fogják azt, hogy a MIÉP-pel fogunk koalícióra lépni, mert a mindenkori baloldal alapérve, hogy a jobboldal szövetkezik a szélsőjobbal – holott ez alaptalan’’.

Martonyi egy hallgató kérdésére válaszolva úgy fogalmazott: bár szerződése csak négy évre szól, a jelenlegi kormány választási győzelme esetén ’’némi rábeszéléssel’’ elvállalná újra a külügyminiszteri posztot.