A vevőnek drága, a termelőnek olcsó

Az elmúlt évben bőségesebb, olcsóbb és ízletesebb volt a meggy és a cseresznye az ország keleti részén. A termelők és a kereskedők ma a veszteség, a vevők az árak miatt sopánkodnak.

A debreceni vásárcsarnokban a szombati csúcsforgalomban, amikor a legtöbb árus kínálja portékáját, nincs nagy választék sem meggyből, sem cseresznyéből. Az utóbbi kilóját június elején szinte mindenhol háromszáz-ötszáz forintért lehetett megvásárolni. Somogyi Lajos őstermelő lemondóan legyint, amikor a kereslet felől érdeklődöm.
– Négy fáról szedtük a cseresznyét, csakhogy a fagy miatt legalább két mázsával kevesebb termett, mint tavaly ilyenkor. Most dél van, már leszállítottam az árat 250 forintra. Zárás előtt ennyit sem kérhetek, mert a nyakamon marad a gyümölcs, amit holnap kidobhatok.
Somogyi Lajos szerint a debreceni piacon valódi biocseresznyét csak ő árul. Erre viszont nincs kereslet, mivel a vegyszerrel kezelt fajtáknak jobb az eltarthatóságuk.
Néhány sorral odébb zárás előtt is ötszáz forintra tartja a termelő a kissé állott portékáját. Azt mondja a középkorú nő, sok a munka, kevés a haszon.
– Mire az uram a napszámosok segítségével ládákba teszi a korai cseresznyét Mikepércsen, majd kihozzuk a piacra, alig marad néhány tízezer forint haszon rajta. Sajnálom a vevőket, de az árból nem tudok engedni.
Völgyi Ferencné nyugdíjas termelő ugyancsak a saját termését kínálja. Az oltott cseresznyemeggy kilója négyszáz forint, a bánki kertjükben szedték.
– Tavasszal egyszer permeteztünk, de így is megtámadta a gomba a meggyfákat. Ráadásul Hajdú-Biharban a tavaszi fagy is nagy károkat okozott, úgyhogy jó, ha az idén egy mázsát le tudunk szedni. Az elmúlt évben ilyenkor négy-öt mázsát már ládákba raktunk, és az ára is alacsonyabb volt. A vevők többsége most csak nézegeti az árut, ritkán vesznek egyszerre fél kilónál többet. Pedig ez a meggy édes és lédús, a kisgyermekeknek is ezt ajánlják az orvosok.
A debreceni vásárcsarnokban a legtöbb árus a nagybani piacról szerzi be a meggyet. Közéjük tartozik Oláh Imre is, aki húsz-harminc kilónál többet nem mer egyszerre felvásárolni.
– Ezt a meggyet Szegedről hozták, viszonteladótól vettem 250 forintért, és ötven forint hasznot tettem rá. A probléma csak az, hogy ami rajtam marad, azt másnap már válogatás után is nehezen tudom eladni. Azért már nem is kérhetek háromszáz forintot, vagyis alig számolhatok némi haszonnal. Pedig mindennap hajnali háromkor kelek, hogy négyre kiérjek a nagybanira, és friss áruhoz jussak. Hiába az igyekezetem, ha alig fogy belőle.
Az árusok nem titkolják, az igazi hasznot a viszonteladók teszik zsebre. Még akkor is, ha pár száz kilométert utaznak.
Hajdú-Bihar megyében a Hajdúdorogi Növénytermesztési Kft. hatvanhektáros meggyesét elsősorban a fagykár sújtotta, a gombabetegségeket a növényvédő szerekkel le tudták küzdeni. Hásás Zoltán ügyvezető igazgató gyorsmérleget készít.
– A korai és a kései meggyet is alaposan tönkretette a fagy. A kollégáim úgy számolnak, hogy az idén legalább 40-45 százalékos lesz a kiesés. Szerintem ez túlzás. Hajdúdorogon egyébként jók a természeti adottságok. A jó minőségű homokos földön eddig szép termést hozott a nyolcvanas évek elején telepített meggyesünk. Az elmúlt évekre visszatekintve: 2000-ben 250 forint volt a meggy kilónkénti ára, tavaly már csak hatvan forint. Az idén jóval kevesebb lesz belőle, vagyis drágábban értékesítjük majd.
A gazdaságban június közepén kezdik a meggy betakarítását. Zömét kézzel szedik, de beállítják a rázógépeket is. A termés többsége konzervgyárakba, illetve hűtőüzemekbe kerül. Onnan pedig külföldi piacokra, mivel a hazai meggyfogyasztás igen alacsony mértékű.
Ezt látszik igazolni a debreceni Deko-food Konzerv- és Hűtőipari Rt.-től kapott tájékoztatás is. Baranyai Szabolcs arról számolt be, hogy cseresznyét egyáltalán nem vásárolnak fel a termelőktől, meggyet is csak csekély mennyiségben. Ennek fő oka: a konzervipari késztermékből nem számottevő a hazai kereslet.
A szakemberek úgy vélik, a késői meggy és cseresznye az ország más vidékein olcsóbb lesz, mint Hajdú-Bihar megyében. Jó termésre számítanak viszont Szabolcsban, ahol a tavaszi fagy nem okozott akkora károkat, mint a szomszédos megyében. Meggyből egyébként évente mintegy negyvenezer, cseresznyéből húszezer tonna terem Magyarországon.
A háziasszonyokat persze elsősorban nem az átlagtermés érdekli, hanem az, hogy június végén, július elején mennyit kell fizetniük a befőzésre szánt meggyért. A hozzáértők előzetes becslése szerint, hazánk legtöbb táján a szezon végére akár hatvan–kilencven forintért is meg lehet vásárolni a vitamindús gyümölcsöt.