ÁSZ-jelentés az MNB működéséről

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számlavezetési tevékenysége összhangban van a törvényi előírásokkal, belső gazdálkodása biztosítja a feltételeket a jegybanktörvényben előírt feladatok elvégzéséhez, ugyanakkor a központi banknál végrehajtott nagyarányú és jelentős költségekkel járó elbocsátásokról a tulajdonos csak utólag kapott tájékoztatást - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése.

Az ÁSZ első ízben vizsgálta az MNB működését és gazdálkodását, korábban csak a központi költségvetéssel kapcsolatos tevékenységeket ellenőrizték.

A jelentés szerint az MNB szervezete a múlt esztendőben jelentősen átalakult. Tavaly március óta az új vezetés nagyarányú átszervezést, létszámcsökkentést hajt végre. Az idén május 31-ig összesen 340 alkalmazott munkaviszonyát szüntették meg. Az átszervezés a működésben nem okozott fennakadást.

Az új jegybanktörvény előírásai alapján az igazgatóság felelős az MNB működésének irányításáért. Ezt késedelem nélkül átvezették az MNB alapszabályába, és az igazgatóság ügyrendjébe, de az ÁSZ szerint a gyakorlatban továbbra is az elnöki irányítás érvényesül.

Az új vezetés tavaly októberben tette közzé középtávú célkitűzéseit. A stratégiát és a munkaszervezet átalakításával kapcsolatos elképzeléseket 2001-ben azonban az igazgatóság nem tárgyalta, így az igazgatósági ülésen részvételi joggal rendelkező pénzügyminiszteri képviselő nem kapott tájékoztatást a nagyarányú és jelentős költséggel járó elbocsátásokról. A szervezeti átalakításokról utólag, az üzleti jelentésben számoltak be a pénzügyminiszternek.

Az ÁSZ szerint a 2001 második felében folytatott gyakorlat kifogásolható, mert a döntéseket nem a döntési felhatalmazással rendelkező testület hozta meg. Az igazgatóság a szervezeti változásokról szóló előterjesztést utólag hagyta jóvá, az azzal kapcsolatos vezetői döntések elnöki utasításként, ügyrendmódosítás formájában jelentek meg.

Az Állami Számvevőszék az MNB elnökének azt javasolja: gondoskodjon arról, hogy az igazgatóság minden esetben a jogszabályoknak megfelelően működjön, és biztosítsa a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszter megfelelő tájékoztatását.

A létszámcsökkenés – leszámítva a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos költségeket – minden területen megtakarítást eredményezett. A megtakarítást az elbocsátottaknál felmerült kifizetésekre fordították.

Az MNB a pénzbevonási nyereséget a törvényi előírások alapján megkötött keretmegállapodás szerint számolta el, és azt az államadósság csökkentésére használták fel. A központi bank a múlt évet 5.453 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 3,6 milliárd forintos nyereséggel zárta. Az MNB eredményességét a jegybanki alapfunkciókhoz kapcsolódó tevékenységek határozták meg.

Az MNB 2001-ben az 1998. és az 1999. évi eredményének átlaga alapján 27,7 milliárd forint osztalékot fizetett a tulajdonos Magyar Államnak. Az osztalékra a 3,6 milliárd forint nyereség nem nyújtott fedezetet, ezért a különbözetet, 24,1 milliárd forintot a jegybank az eredménytartalék terhére számolta el, amely így 30,9 milliárd forintra csökkent.

A központi költségvetés 2001-ben a 250,2 milliárd forintos kiegyenlítési tartalék hiányt egy összegben megtérítette a jegybanknak annak érdekében, hogy az auditált mérlegében kimutatott saját tőke ne váljon negatívvá. Az Államadósságkezelő Központ Rt.(ÁKK) a pénzt novembertől kezdődően többlet állampapír-kibocsátással finanszírozta a törvényi előírásoknak megfelelően.