Az európai bővítés sikerének tétje, hogy kialakuljanak a megújult EU intézményi struktúrái. Ha ez nem sikerül, a bővítés kudarcba fulladhat – jelentette ki Jean-Luc Dehaene, az EU Konventjének alelnöke ma este, a Batthyány Lajos Alapítvány tanácskozásán.
A volt belga elnök vitapertnerei, s az est meghívottai a magyar külpolitikai paletta széles spketrumát képviselték. Két volt külügyminiszter: Martonyi János és Jeszenszky Géza mellett jelen volt többek közt Balázs Péter, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkára, Bába Iván, volt külügyi államtitkár, a Fidesz integrációs szakpolitikusai közül Szájer József, az Országgyűlés alelnöke. Dehaene figyelmeztetett: a tagjelöltek eddig minden figyelmüket a csatlakozási szerződések megkötésre irányították, most viszont elérkezett az együtt cselekvés ideje, hogy az új államokkal közösen alakítsák ki az új Európát.
Dehaene szerint Európának nemzetközi tényezőként, egységes szereplőként kell megjelennie mind a világpolitika porondján, mind a globális folyamatokban. Az EU jövőjén munkálkodó Európai Konvent tevékenységét Dehaene izgalmas kihívásnak nevezte, s kijelentette: a testület munkájának elengedhetetlen partnere a civil társadalom. Az európai alkotmányt és az egyesült Európa játékszabályait a civil társadalommal, a nem kormányzati szervezetekkel együttműködve, a média részvételével kívánják kialakítani – jelentette ki a Konvent alelnöke.
Dehaene úgy tervezi, hogy az európai polgárok alapjogait is szabályzó alkotmányos szerződést már az esztendő másik felében, az olasz elnökség alatt érvényesíteni tudják. Dehaene budapesti látogatásának több állomásán, s így a Batthyány Alapítvány rendezvényén is kifejtette: nincs akadálya annak, hogy a csatlakozás előtt álló országok teljes jogú tagként vegyenek részt a kormányközi konferencián. A spanyol példára utalva elmondta: Madrid sem volt tagja még az EU-nak, amikor részt vett az egységes belső piac okmányának kialakításán.
Szájer József is fölvetette: Európában Oroszország mellett Magyarország is határain túl, milliós lélekszámban élő nemzeti kisebbségekkel rendelkezik. Más hozzászólók is jelezték azt a problémát, hogy az EU határa Magyarország határszakaszaira tolódik, s ez egyes esetekben zavarhatja a kisebbségekkel való kapcsolattartást. Fölvetődött az EU-tagok belső önrendelkezésének kérdése is, s az, hogy magyar parlament szuverenitásának kérdése neuralgikus pont volt a csatlakozásról szóló viták folyamán.
origo.hu
Alkesz, piás, rokinyugis – saját támogatóikat alázták porig Magyar Péterék
