A honvédség felkészül arra, hogy méltóképpen képviselje a Magyar Köztársaságot – jelentette ki a honvédelmi minisztériumban, újságírók előtt Isaszegi, a Magyar Honvédség összhaderőnemű hadműveleti központjának parancsnoka. Az Afganisztánt a napokban megjárt, s rövidesen oda visszatérő Bőröndi Gábor őrnagy (a misszió három magyar törzstisztjének egyike) nem rejtette véka alá: ’’Az afganisztáni a legveszélyesebb valamennyi missziónk közül.''
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2001. szeptember 11-ét követően felkérte a nemzeteket, tegyenek meg mindent a terrorizmus elleni harc érdekében. Az ISAF (International Security Assistance Force, Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő) az ENSZ BT 2001. december 23-i, 1386-os határozata alapján végzi tevékenységét azt követően, hogy az ENSZ 30 tagállama elfogadta 4500-5000 fő Kabulba küldését – ismertette Isaszegi a magyar misszió nemzetközi jogi kereteit és előzményeit, hozzátéve: az ISAF béketámogató missziók közül ez a harmadik, az ISAF-3, amely 2002. február 8-tól kezdődik. A törököktől ez időszakban német-holland parancsnokság veszi át a ’’vezető nemzet„ szerepét’. Magyar részről az Országgyűlés 11/2002-es, múlt novemberi határozata hagyta jóvá a maximum 50 fős keretet.
A Kabulba utazó kontingens 3 törzstisztből, 25 fős egészségügyi kontingensből és 4 fős logisztikai részlegből áll – tájékoztatott Isaszegi. Magyar részről egy múlt decemberi helyszíni szemlét követően Bőröndi őrnagy az év első napjaiban járt a helyszínen, fölvette a kapcsolatot a Bundeswehr tisztjeivel, tanulmányozta a munkakörülményeket. Isaszegi megjegyezte: magyar katonák pillanatnyilag 6 ENSZ és 5 NATO-misszióban vesznek részt, az EBESZ és egyéb békeműveletekkel együtt összesen 759-en.
Az afganisztáni helyszín azonban mindegyik, eddigi helyszíntől különbözik, így például speciális felszereléseket és kiképzést igényel. Az országban kialakult, bonyolult belső helyzet, az al-Kaida, a hadurak fenyegetése indokolja az állandó fegyveres készültséget. A misszió célja az afgán ideiglenes hatóság (ATA) segítése, a hadurak területei csökkennek, s ez agresszívvá teszi őket. Egyikük például dzsihádot, szent háborút hirdetett a külföldiek ellen, amit többek közt drog-érdekeltségeinek veszélyeztetése indokolt.
Bőröndi a helyi körülményeket ismertetve elmondta: Kabul egy 1700 kilométer fölötti tengereszint feletti magasságban fekvő magasfennsíkon terül el, természeti környezetét óriási napi hőingás, sívó homok, kopár vegetáció jellemzi. A tábor ellen több merényletet követtek el, egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát a bejáratnál, a környező hegyekből rakétákkal próbálják a bázist belőni. A környéken intenzíven folyik a másik NATO-misszió, a Tartós szabadság nevű, melynek célja a tálibok felkutatása, elfogása.
Isaszegi kérdésünkre válaszolva kijelentette: minden misszió esetében előírás, hogy rendelkeznie kell egy evakuációs tervvel. Nem olyan könnyű elhagyni Kabult: közúton ez eleve veszélyeket hordoz, repülőn, megfelelő repülésirányítási eszközök nélkül ez szintén nehéz. A közeli hegyekből, vállról indítható rakéták miatt veszélyes. A tábor területén és Kabul körzetében, abban a 40-50 kilométeres műveleti körzetben, ahol az ICAF 4544 katonája tevékenykedik, speciális biztonsági előírások szerepelnek. Hozzáfűzte: a katonák mozognak a műveleti területen, veszély érheti őket, például aknaveszély áll fenn. Ha bármelyikük gépkocsiját aknabaleset éri, a német vagy holland egészségügyi szakembereket a helyszínre küldik. Lesz olyan feladat, amikor el kell hagyni a bázist, erre az esetre is megfelelő biztonsági előírások vonatkoznak. Abban ez a misszió különbözik a boszniai vagy a KFOR-missziótól, hogy szolgálat után nem lehet ’’kirándulni’’, ez tiltott. Bőröndi érdeklődésünkre így fogalmazott: ’’Ez kimondottan katonai misszió. Attól függetlenül, hogy valaki orvos, lelkész vagy törzstiszt, elsősorban katona, aki a fegyverével kel és fekszik.’’ Bőröndi fontosnak látta, hogy a szabályokat fokozottan betartsák a helyszínre érkező katonák.
Kérdésekre válaszolva Isaszegi leszögezte, hogy a katonák nem térhetnek haza a misszió ideje alatt, melynek hat hónapját kiegészíti egy 6-10 napos átadás-átvételi időszak a misszió elején és végén, valamint a kiutazás 4-5 napos időtartama. Bőröndi tapasztalatairól beszámolva elmondta: légiirányítás nincs a kabuli reptéren, s időnként biztonsági kockázatok is felmerülhetnek, ezért a szomszédos Üzbegisztánból felszálló repülők esetenként 4-5 alkalommal is megkísérlik a leszállást. Ez is nehezen kiszámíthatóvá teszi a misszió költségeit, melyet Isaszegi 1,2- 1,5 millió forintra becsült. Bőröndi szerint a misszió kockázatai egyértelműek, ám a katonai tevékenységet koordináló németek precizitását ismerve reménykedhetünk, hogy a magyar katonák épségben fognak hazatérni.
origo.hu
Peking, Moszkva, Teherán és az éhező Európa
