Pokorni: megújulás előtt áll a Fidesz

Nem került eddig szóba, hogy ki, milyen funkciót vállalna el a néppárti jellegű átszervezés felé tartó Fideszben – jelentette ki Pokorni Zoltán, aki az Info Rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette, nem döntötte még el, vissza kíván-e térni a napi politika ’’mindennapi taposómalmába’’.

A Fidesz annak ellenére kis párt maradt, hogy két alkalommal is több millió ember bizalmát nyerte meg. Belső, szerkezeti jellege, a tízezer fős tagság egyértelműen a megmaradt, kispárti modellt tükrözik – figyelmeztetett. Ehelyett néppárti jellegű, az Európai Unióban a választókat képviselni képes pártra van szükség, melyben a polgári körök is megtalálnák a helyüket – szögezte le. Példaként megemlítette: a XII. kerületi Fidesznek 87 tagja van, a kerületben ugyanakkor 203 polgári kör alakult. Pokorni úgy véli: nem kell feltétlenül magába olvasztani a Fidesznek a polgári körös mozgalmat, hiszen nem mindenki akar feltétlenül egy párt életében részt vállalni, itt inkább a CDU ’’nagyon tagolt, de nagyon konzekvens’’ szervezeti rendje lehet mérvadó, amely teret ad a civil kezdeményezéseknek, de megpróbálja pártpolitikájába ötvözni azokat. Pokorni kijelentette: Dávid Ibolya, akivel régebben számos közös fórumon szerepelt, nem látna kivetnivalót a két párt közötti, CDU-CSU mintájú együttműködésben.

A Fidesz elnökének arra kell mandátumot kérnie, hogy olyan együttműködést, politikai keretet alakítson ki, amely lefedi a konzervatív oldalt – fogalmazott.

Nem került eddig szóba, hogy ki milyen funkciót vállaljon ebben az új, néppárt-szerű mozgalomban – szögezte le Pokorni határozottan, hozzáfűzve: viszont mindannyian látják, itt az idő, hogy a Fidesz új korszakát kezdjük el. Az új párt vagy mozgalom a régi Fideszből fog kinőni, s ez a fontos, nem a párt, vagy a Fidesz, hanem az, hogy mindenki ez alá rendelje személyes jövőjét.

Pokorni ezúttal is határozottan kitért az elől, hogy személyes, pártbeli jövőjéről találgatásokba bocsátkozzon. Úgy fogalmazott: még nem döntötte el, visszalép-e a napi politika mindennapi taposómamába. Pokorni aláhúzta: valamennyien belesodródtak a politikai beszédmód eldurvulásának hibájába. Így történhetett meg, hogy Juhász Ferenc honvédelmi miniszter leantiszemitázta a volt Fidesz-kormányt, pedig aki ezt teszi, nem sokban különbözik attól, aki felelőtlenül zsidózik. ’’Nem akarom azzal tölteni az életemet, hogy keresem a hibát másokban’’ – mondta.

Pokorni szerint a Legfelsőbb Bíróság mai döntése, amely megismételteti a cigány önkormányzat választását, azt bizonyítja, hogy az OVB vezetése rosszul végezte munkáját, s ebből mind a testület elnökének, mind a belügyminiszternek le kell vonnia a szükséges következtetéseket.

A Fidesz oktatáspolitikai kabinetvezetője határozottan kijelentette: gumicsontnak tartja azt a kérdést, hogy az általános iskolák alsó osztályában, mint ezt a szociálliberális kormány tervezi, eltöröljék-e a buktatást. Álprobléma ez a kérdés az oktatáspolitikát érintő két, kardinális probléma, a finanszírozás és a közoktatási törvény tervezett módosítása mellett. A Medgyessy-kormány által szeptemberre megemelt pedagógusbérek fedezete ugyanis csak 3 hónapig állt rendelkezésre. Decemberre már nem érkezett meg a bérkiegészítés az önkormányzatokhoz, s a 13. havi pótlékot sem utalták át. A januártól induló évben a megemelt pedagógusbéreknek több mint a felét az önkormányzatokra terhelik, s az önkormányzati szövetségek párthovatartozás nélkül egyet értenek abban, hogy mintegy 120 milliárd forint hiányzik e
feladatok ellátásához.

A dinamikus béremelés csak három hónapig tartott, s a kistelepülések által fenntartott óvodák, iskolák esetében komoly fajlagos többletköltségeket jelenthetnek a megnövekedett pedagógusbérek, ráadásul a Fidesz-kormány által létrehozott kiegészítő támogatásokat a jelenlegi kormány befagyasztotta. Komoly gondok elé nézhet mintegy 3800 intézmény, melyhez 350 ezer kisdiák, óvodás tartozik.

A másik komoly problémát a közoktatási törvény tervezett módosítása jelenti, amely újra előveszi azt a koncepciót, amely a Horn-kormány idején egyszer már napvilágot látott, s melynek lényege az volt, hogy át akarja alakítani a hagyományos magyar iskolaszerkezetet a 8+4-esből 6+6-ossá, vagy 6-4-2-essé, ami azt jelenti, hogy a történelmet például, kötelező jelleggel, az ötödiktől a 12. osztályig akarja végigvinni. Pokorni szerint ez a lineáris szerkezetű szabályozás a matematikában érvényesülhet akár, de a történelem tantárgyban nem.

A minisztérium rossz úton jár: mereven diktatórikus úton akar szabályozni olyan területeket, ahol ’’nem elég egy paragrafus’’. Nem lehet például előírni, hogy – mint az a tervezetben szerepel – az 5-6. osztályban tanítók oktassanak. A buktatás kérdéséről Pokorni úgy vélekedik: itt is hibás elképzelés törvényi kötelezettséggel beleszólni abba, amit a pedagógus felelőssége eldönteni.