Az 1972-ben – lakossági bejelentés nyomán – megtalált gép legnagyobb egyben maradt darabját, a közel másfél tonnás motort hat méter mélyből hozták föl vasárnap a Top-Gun Víz Alatti Kutatócsoport búvárai és a katasztrófavédelem munkatársai emelődaru és markológép segítségével.
Előzőleg már felszínre került a repülő törzsének és szárnyának több darabja, a két 380 literes üzemanyagtartály, sőt, a pilóta és a lövész maradványainak egy része is. A Sturmovik – a motort leszámítva – szinte elemeire bomlott a becsapódáskor, alkatrészei szanaszét szóródtak a partmenti nádasban.
A felszínre hozatal azért volt sürgető, mert a gépből tavaly ősz óta szivárgó benzin és olaj veszélyeztette a környezetet – tájékoztatta lapunkat Horák Attila, a munkálatokat koordináló Veszprém megyei katasztrófavédelem osztályvezetője. Elmondta: a repülő orr-része és pilótafülkéje olyan mélyen a talajba fúródott, hogy azt most nem tudták kiemelni. Szombatra mérték be a motor pontos helyét, a tegnapi kiemelés pedig annak ellenére zökkenőmentes volt, hogy a lápos, mocsaras nádasba a katasztrófavédelem daruja nem mehetett be. A munkagödörben maradt szennyezett iszapot perlittel semlegesítették, a tartályból kifolyt olajat pedig elszállították.
Kiss Imre, a készenléti rendőrség tűzszerészeti szolgálatának alezredese közölte: a felszínre hozatalkor bebizonyosodott, hogy a pilóta korábban kioldotta a bombákat, így robbanásveszély nem volt.
A kiemelt roncs a magyar állam tulajdona, ezért alkatrészeit a szolnoki repüléstörténeti múzeumba szállítják – tudtuk meg Süli Csabától, a Hadtörténeti Intézet muzeológusától. Közölte: a restaurálást követően az épen maradt motort egy 1999-ben, Balatonkenesén megtalált Il-2-es törzsével együtt állítják ki. Hozzátette: a két orosz katona maradványainak nagy részét már 1972-ben eltemették, két évvel később pedig Alsóörsön kegyhelyet alakítottak ki emlékükre. Mivel most újabb csontokra bukkantak, a Hadisírgondozó Iroda kegyeleti okból fölvette a kapcsolatot az orosz hatóságokkal.
A születése óta, vagyis 73 éve Alsóörsön élő Horváth Géza emlékei szerint a balatoni csata idején a rengeteg harci repülő szinte elhomályosította az eget. Az Il-2-es lezuhanását nem látta, de azt igen, hogy számos polgári épületet romba döntöttek az oroszok bombái. Viszont fő céljukat, a vasútállomás lerombolását nem tudták elérni. Az ezerkétszáz lelket számláló falu szerencsére viszonylag kevés áldozattal megúszta a háborút; az átvonuló katonák sem kegyetlenkedtek annyit, mint másutt.
A zord idő, és nehéz terepviszonyok ellenére a terv szerinti négy nap alatt végeztek a munkával – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Bruckner János, a Top-Gun Víz Alatti Kutatócsoport vezetője. A kiemelésben döntő érdemeket szerző búvár szerint a Balatonban további hetvenegy második világháborús repülőgéproncs található, amelyeket azonban állami segítség nélkül nem tudnak kiemelni. Hozzáfűzte: ha kapnak anyagi támogatást, akkor nyáron hozzáfognak egy Messerscmitt 109-es kiemeléséhez, melynek lelőhelyét – az amatőr kutatók és búvárok rohamát elkerülendő – egyelőre nem árulhatja el.
Úgy tudjuk, a balatoni horgászok számos lezuhant repülő pontos helyével tisztában vannak, de mivel rengeteg hal tanyázik a biztonságot nyújtó gépek fedezékében, nem árulják el a hatóságoknak. A most kiemelt roncsok között azonban biztosan nem tanyázott egyetlen hal sem, mert a gép mélyen a földbe fúródott becsapódáskor.
origo.hu
Magyar Péter egy újságíró kezére csapta a kocsiajtót - videó
