2003. március 8.

Budapesti Nap: Magas lesz a távhőszámla - Népszava: Szekeres is alelnök lenne

Magas lesz a távhőszámla

Sem burkolt, sem nyílt áremelés nem történt: a távhőköltségek a nagy hideg miatt megugrott fogyasztás következtében emelkedtek. A távfűtés ma részben a torz árrendszer, részben a nagy hőveszteségek miatt drága.

A legutóbbi tévhőszámla sok budapesti lakost mellbe vágott, hiszen az összeg a megelőző havit közel 20 százalékkal meghaladta. Áremelés ugyanakkor nem volt; a számlán a rendkívül hidegre fordult időjárás miatt többletfogyasztás jelentkezett. Sturdik Miklós, a Fővárosi Távhőszolgáltató Rt. osztályvezetője lapunknak kifejtette: az elmúlt napokban kézbesített számlák a januári fogyasztást tükrözik; a januárban mért mínusz 2,12 °C napi átlaghőmérséklet miatt a lakások melegen tartásához jóval nagyobb hőmennyiséget kellett a vezetékekbe táplálni, mint az átlagosan plusz 1,6 °C-os december hónapban. Márpedig a fizikai törvények és a tapasztalat alapján minden Celsius-fok hőmérséklet-eltérés közel hat százalékkal növeli a hőfogyasztást. A távfűtés árait a Fővárosi Közgyűlés határozza meg. A hőmennyiség ára 2001. október 1-je óta változatlanul 1253,00 Ft/GJ; ezenkívül a fogyasztók havonta 30,70 Ft/köbméter alapdíjat fizetnek. A távfűtő hálózatra kapcsolt 240 ezer budapesti lakás 2/3-a, 160 ezer a ténylegesen szolgáltatott és mért hőmennyiség alapján fizet; a fennmaradó 80 ezer lakásban ma még átalánydíj alapján küldik a számlát. Utóbbi fizetési forma még ebben a szezonban végleg megszűnik, júliustól már mindenki a mért fogyasztást fogja megfizetni.

A környezetkímélő, ám sokak által drágának vélt távfűtés iránt növekszik a piaci kereslet: az utóbbi három évben a cég összesen 40 MW-nyi új fogyasztót kapcsolt a hálózatra, ami lakásegyenértékkel számolva közel 50 ezer lakásnak – azaz egy kisváros igényének – felel meg. A lakások mellett a közintézmények, bevásárlóközpontok, irodaházak is előszeretettel veszik igénybe a távhőszolgáltatást; közülük a szakember az új Budapest Arénát, az Asia Centert, a lágymányosi egyetemi negyedet és a Millenáris Központot emelte ki.

A távfűtés ára azonban csak viszonylag magas, ami részben a házgyári panelházak rossz hőtechnikai jellemzőiből, részben a támogatást élvező lakossági gázár torzító hatásából adódik. A támogatási rendszer – többek között az EU-tagság által támasztott követelmények miatt – hamarosan átalakul; az árak átalakítására vonatkozó javaslatot tavasszal terjesztik a közgyűlés elé.

A hiányosan szigetelt panelházak miatti pazarlást Sturdik Miklós azzal illusztrálta, hogy míg egy átlagos pesti lakás fűtéséhez egy szezonban 43 GJ hőenergia szükséges, addig Bécsben az átlagos fogyasztás – közel 10 négyzetméterrel nagyobb átlagos lakásra vetítve – ennek kevesebb, mint fele, alig 20 GJ. A magasabb osztrák árszint miatt ezért a fogyasztók ugyan átszámítva közel azonos összeget fizetnek, ám a háztartások kiadásai között ez jóval kisebb terhet jelent, mint nálunk. Az éves fűtésszámla egy átlagos öregségi nyugdíjat élvezőnek alig 12 napi nyugdíját viszi el, míg nálunk megközelíti a három hónapnyit.

Szekeres is alelnök lenne

A március végi szocialista pártkongresszus jelölőbizottsága már megkezdte tevékenységét, de nevek még nem hangzottak el hivatalosan. Lendvai Ildikó frakcióvezető szerint a testület ülésén minden küldöttcsoport képviselője megerősítette, hogy sem Kovács László pártelnöknek, sem Szili Katalin elnökhelyettesnek nem lesz kihívója.

Több megyében már megválasztották a küldötteket, de még nem ültek össze és nem döntötték el, kiket támogatnak. Ezért több helyről nem tudtak jelölteket hozni és így senki nem tette közzé a listáját. A bizottság legközelebb jövő kedden ül össze, akkor már megismerhetők lesznek az egyes megyék jelöltjei, utána 18-án a jelöltek személyes meghallgatásával folytatódik a munka. A szabályok szerint az lehet jelölt, aki az első ülésen megszerzi a küldöttek 20 százalékának vagy három küldöttcsoportnak a támogatását, majd a következőn már 33 százalékos lesz ez az arány. A kongresszusra versenyben csak azok maradhatnak, akik mind a két rostán sikeresen átmentek.

A Népszava úgy tudja, a küldöttcsoportok között élénk alkudozás folyik, hogy ki kinek a jelöltjét támogassa. A legtöbben – a jelenlegi állás szerint majdnem húszan – az elnökségi tagságra pályáznak, de a megüresedő alelnöki posztokra is túljelentkezés van. Mint ismeretes, Lendvai Ildikó frakcióvezető és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter nem kíván újra indulni a tisztségért, a helyükre várhatóan Hiller István oktatási államtitkárt, Botka László szegedi polgármestert, illetve Szekeres Imrét, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát jelölik. Elképzelhető még Lamperth Mónika belügyminiszter jelölése is, ám a szocialista politikusok szerint ő várhatóan visszalép Szekeres javára.