Azt követően, hogy a Medgyessy-csomag 3,4 milliárd forintot kivont a felsőoktatásból, a kormány magára hagyta az oktatási szférát és a diákokat is. Ezt a kiadást a személyi bérekre és a dologi kiadásokra fordítható összegekből próbálja visszapótolni az oktatási kormányzat.
Miközben a lopakodó tandíj egyre nyilvánvalóbb formáival találkozunk, az Oktatási Minisztérium a mai napig nem cáfolta azt a sajtóhírt, miszerint 2 milliárd forintból alapítanának oktatási kht-t – fejtette ki Nyitrai, rámutatva: az OM a ’’fontolva hátrálás’’ politikáját folytatja.
A vita alatt lévő felsőoktatási koncepció két olyan terv is szerepel, amely hátrányosan érinti a felsőoktatásban tanuló hallgatókat. Egyrészt a diákhitel jóval szigorúbb, piaci kamatozású illetve fix futamidejű hitellé alakulna, másrészt a kormányzat egyfajta értelmiségi adót szeretne bevezetni. A felsőoktatásból kikerült és munkát vállaló hallgató eszerint 20 évig hozzájárulna a felsőoktatásban felmerült költségek visszafizetéséhez.
A ’’fontolva hátrálás’’ közben a kormány folyamatosan visszalép a választási kampány idejében tett, ’’postaládába dobált’’ ígéreteitől, így a 10 ezer új kollégiumi férőhely átadása helyett csak részben folyik új építkezés, részben meglévő kollégiumokat újítanak fel – jelentette ki Nyitrai. Arról, hogy hány új kollégiumi férőhelyet kíván a kormány átadni és milyen a régi kollégiumok felújításának aránya, az OM sem adott eddig tájékoztatást.
Dobó hozzátette: új kollégiumi férőhelyek építése céljából magántőke bevonását határozta el az Oktatási Minisztérium. Ha nemzetközi példákat veszünk figyelembe, a német minta nem vált be, a német gazdasági számvevő szervek megkérdőjelezik a magántőke bevonásának olcsóságát, illetve az állami részvállalás nyomon követhetőségét a kollégiumok építésekor.
A tervek szerint az új, magántőkével megépült kollégiumok magántulajdonba kerülnek. A befektetők ezek után rögtön megpróbálják átalakítani a kollégiumi intézményeket, tehát elmondható, hogy a Medgyessy-kormány már a kollégiumokat is eladja – fogalmazott Dobó. Megszűnik az, hogy a hallgatók a hallgatói önkormányzatok kezeskedése mellett az oktatási intézménnyel tárgyaljanak a szállásdíjról: a kollégium tulajdonosával kell majd tárgyalniuk, akinek egyetlen szempontja a befektetett profit megtérülése lesz.
Jelenleg a kollégiumi férőhelyeket 33 ezer forinttal támogatja évente egy hallgató szálláshelyét, a diákok 5 ezer forint körüli összeget vállalnak havonta kifizetni szállásukért. Ezentúl viszont – a minisztérium becslései alapján – 15 ezer forintra emelkedhet ez az összeg.
Szakértők szerint viszont a magántőke belépése miatt nemcsak a beruházás ellenértékét kell megtéríteni, hanem a befektető profitját és a fenntartási költségeket is – így 40-50 ezer forintra emelkedhet az új felépítésű kollégiumok szállásdíja, mely a várható havi 10 ezer forintos állami támogatás mellett is 30-40 ezer forint hozzájárulást igényelhet a diákok részéről.
A hallgatók pénztárcáját jelentősen megterhelő átalakítást a minisztérium nem gondolta végig: nincsenek kidolgozva azok a sztenderdek, hogy az intézmények milyen szerződést kötnek a befektetővel, a tárca nem dolgozott ki elképzelést arról sem, hogy az új kollégiumokat hány évig kell kollégiumként üzemeltetni – figyelmeztetett Dobó.
A Fidelitas alelnöke aláhúzta: a szociálisan rászoruló diákokat így kiszorítják a kollégiumokból, pedig oda eleve azok költöznek, akiknek nincs pénzük albérletre. Ez az intézkedés így – a lopakodó tandíj mellett – szintén az esélyegyenlőség ellen hat – hangoztatta Dobó László.
origo.hu
Aranyosi Péter tökéletes és nem kér bocsánatot
