Az emlékezetes: 1997. február 27-i bankpánikról Princz kijelentette: az ekkor bekövetkezett hetvenmilliárd forintos betétkivonás tényét csak az év nyarán hozták nyilvánosságra. – A további pánik elkerülése miatt, kormányzati kérésre, addig mindössze harmincmilliárdos tőkevesztésről nyilatkoztam – tette hozzá.
Princz a tárgyaláson tagadta, hogy irányítása alatt elmaradt volna a kockázatos hitelek fedezetéül szolgáló céltartalékképzés, és nem ismerte el a különösen nagy vagyoni hátrány okozását sem. – Az összes felettes szerv tudott a bank vezetésének minden döntéséről, és a könyvvizsgálók állapították meg a céltartalékot – nyilatkozta a volt elnök.
Ismeretes: Princz Gábor és hat vádlott-társa a pénzintézetnél a Horn-kormány idején keletkezett 153 milliárd forint vagyonvesztés miatt több mint 36 milliárd forintos hűtlen kezelés vádjával állt a Fővárosi Bíróság Diós Erzsébet vezette tanácsa elé. A vádirat szerint Princz és társai tevékenységükkel sorozatosan megtévesztették a tulajdonos magyar államot és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot, és jól prosperáló bank látszatát keltették.
A tőkepiaci felügyelet a pánik után készült, a tárgyaláson felolvasott jelentése szerint az ügyfelek rohama után az egyetlen járható út a pénzintézet 12–15 milliárd forintos állami konszolidációja lett volna. A hatóság akkor a bank menedzsmentjének teljes cseréjét is javasolta. A bíróság pénteken Varga Iván egykori vezérigazgató-helyettest hallgatja meg.
(Magyar Nemzet)
origo.hu
A német média beszivárgott a magyar balos médiába
